A parlament hétfőn kétharmados többséggel elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, innentől kezdve már csak Sulyok Tamás köztársasági elnökön a sor, hogy aláírásával hitelesítse azt, majd a Magyar Közlönyben megjelenjen, amivel hivatalossá válik a módosítás. Az új Alaptörvény számos pontban változik az előző verzióhoz képest, mi most kifejezetten az egyik, egyébként többek által kritizált pontra figyelünk, miszerint az országgyűlési képviselők választhatósági időkorlátja három ciklusra, vagy tizenkét évre csökken. Arról már írtunk korábban, hogy ez a limit a jelenlegi Fidesz-frakció csaknem felét érintené: Szijjártó Pétertől kezdve Lázár Jánoson, Gulyás Gergelyen, Kocsis Mátén keresztül Tuzson Bencéig sokan vannak, akik 2030-ban (vagy akár hamarabb, egy előrehozott választáson) már nem indulhatnak el egy újabb mandátumért. Most azonban fordítunk a helyzeten, megnéztük, hogy kik azok a jelenlegi, vagy korábbi képviselők, akik az új Alaptörvény szerint még választhatók lehetnek a jövőben. Kik azok például, akik Gulyás Gergely lemondása után átvehetik a frakcióvezetői posztot, Gulyás ugyanis ezt ahhoz kötötte, hogy az illető a következő választáson is indulhasson jogilag.
A nagyobb nevek közül rögtön itt van Orbán Balázs, aki mindössze második ciklusát kezdte meg a parlamentben. Ő ugyan sokáig nem is marad, hiszen Orbán Viktor korábbi politikai igazgatója még nyáron áthelyezi székhelyét Brüsszelbe, ettől függetlenül a mandátumát már felvette, a ciklust megkezdte, ezzel már csak egy esélye maradt, hogy újra országgyűlési képviselő legyen. A 2026-os választásokon a Fidesz kampányát irányító Orbán Balázs az előbb említett távozása miatt viszont frakcióvezető egészen biztosan nem lesz.
Nagy nevek, különböző esélyek
Vele ellentétben az elmúlt hónapokban az NKA körüli botrányok miatt a hírekben szerepelt Hankó Balázzsal még hosszú távon tervezhet a Fidesz. Hiába volt ő az utolsó Orbán-kormány kultúráért és innovációért felelős minisztere. képviselői mandátuma nem volt, azt először a 2026-os választások után szerzett, hivatalosan az első ciklusát kezdte meg. Kétséges, hogy az NKA-botrányok miatt előretolná-e a Fidesz akár frakcióvezetőnek, de képviselőként még várhat rá hosszabb karrier.
Bóka János esete teljesen megegyezik Hankó Balázséval: szintén miniszter volt az előző parlamenti ciklusban, de neki sem volt képviselői mandátuma, így az ő időkorlátjából is mindössze két hónap telt el. A nagyobb botrányok elkerülték a korábbi európai ügyekért felelős minisztert, bőven választható is lesz még 2030-ban, ezzel ő nagy esélyesként indulhat Gulyás Gergely utódjának. Ráadásul jelenleg ő az egyik frakcióvezető-helyettes, ami szintén növelheti az esélyeit.
Németh Balázs miniszter nem volt, ő ténylegesen is idén májusban kezdte meg a parlamenti munkát. A Fidesz-frakciónak az előző idényben a szóvivője volt, jelenleg már a frakcióvezető-helyettese. Ő még két választáson elindulhat (de akár többön is, de csak kettőt nyerhet meg), szintén meghatározó arca lehet a jövőbeni Fidesz parlamenti frakciójának. Németh Balázs kifejezetten megosztó politikus, többször is adott már támadási felületet, frakcióvezetőnek jelölni kifejezetten kockázatos választásnak is tűnhet.
Előhúzza-e a Fidesz a női kártyát?
Szentkirályi Alexandra szintén első heteit tölti a parlamentben, miután a Fővárosi Közgyűlést lecserélte az Országgyűlésre. Az ő szerepe kifejezetten érdekes, ugyanis már több fontos szerepben is próbálkozott vele a Fidesz, kimondva, kimondatlanul ő lett az első számú női politikusa a Fidesznek Novák Katalin és Varga Judit 2024-es távozása után. Szentkirályi volt főpolgármester-jelölt, a párt budapesti elnöke, kormányszóvivő, de ami jelen esetben a legfontosabb, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ő volt a frakcióvezetője a Fidesznek.
Szintén az ismertebb politikusok közé tartozik Takács Péter, aki 2026 előtt egy percig sem volt országgyűlési képviselő. A korábbi egészségügyi államtitkár Németh Balázshoz hasonlóan szintén megosztja a közéletet, a közösségi médiában vagy éppen az utcán a kamerák előtt is tett már többször olyan megjegyzést, aminek valószínűleg nem örültek a párt vezetésében. Országgyűlési képviselőként még fényes jövő várhat rá, már amennyire lehet ilyet mondani egy idő- és cikluskorlátozott Alaptörvény mellett.
Panyi Miklós szintén újonc a parlamentben, ő valahol félúton van az ismertebb és a kevésbé neves politikusok sorában. Az látható azonban az eddig eltelt két hónapban, hogy kifejezetten aktív politizálásra rendezkedett be, a közösségi médiában is egyre többször szólal meg fontosabb kérdésekben. Volt már ő korábban éppen Gulyás Gergelynek a kabinetfőnöke, majd az Orbán-kormány utolsó éveiben stratégiai államtitkár.
Akik nem valószínű, hogy frakcióvezetők lesznek
Csibi Krisztina esete különleges, ő ugyanis 2025-ben Potápi Árpád halála után megnyerte az időközi választást a tolnai választókerületben. A mandátuma így valamivel több mint egy évre szólt, a háromciklusos, vagy hárommandátumos kitétel miatt ő már csak egy választáson indulhat, tekintve, hogy jelenleg is országgyűlési képviselő. Szűcs Gábor, a Megafon influenszeréből lett parlamenti képviselő, rá még várhat két ciklus, ráadásul még kellően fiatal is, már ha ez számítana a megújulásra berendezkedő Fidesznél.
Hegedűs Barbara 2022-ben, 29 évesen a Fidesz egyik legfiatalabb országgyűlési képviselőjeként jutott be a parlamentbe. A Fejér vármegyei politikus korábban a Fidelitasban és a Fidesz helyi szervezeteiben tevékenykedett, az Országgyűlésben elsősorban az európai ügyekkel és a fiatalokat érintő kérdésekkel foglalkozott. Molnárné Lezsák Anna a közigazgatásban és a Lakiteleki Népfőiskolához kötődő intézmények vezetésében szerzett szakmai tapasztalatot. A Fidesz országos listájáról 2026-ban jutott be az Országgyűlésbe, édesapja, Lezsák Sándor korábbi parlamenti helyét is átvéve.
Nagy Bálint közlekedési államtitkárként dolgozott az Orbán-kormányban, ezt megelőzően pedig három éven át Keszthely polgármestere volt. A Zala vármegyei politikus 2022 óta országgyűlési képviselő, munkájának középpontjában elsősorban a közlekedésfejlesztés és a térség infrastrukturális beruházásai álltak. Papp Zsolt korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke volt, ebből a pozíciójából éppen a parlamenti képviselőség miatt mondott le. Először parlamenti mandátumot, rá is hosszú távon számíthat a Fidesz.
A focicsapat kapujából az Országgyűlésbe igazolt
Szalai Piroska korábban Orbán Viktor miniszterelnöki főtanácsadójaként is tevékenykedett. Ezen kívül dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumban a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos volt, 2014-2018 között pedig a nemzetgazdasági miniszter miniszteri tanácsadója volt, de rövid ideig a Fővárosi Közgyűlésnek is a tagja volt. Neki szintén ez az első megkezdett ciklusa az Országgyűlésben.
A makói focicsapattal egykor az NB2-ben kapusként bronzérmet szerzett Czirbus Gábor szintén újonc, „bőven” indulhat még választásokon. Korábban önkormányzati képviselő volt Makón, majd a város alpolgármestere volt, 2025-ben pedig Lázár János korábbi sikereinek helyszínén lett a Fidesz választókerületi elnöke. Radics Béla előtt is szabad a pálya, a zuglói választókerületben alulmaradt politikus először szerzett országgyűlési mandátumot.
Takács Árpád is az újoncok közé tartozik, egyelőre azonban nem tört előre az ismertségi lajstromban. Korábban Békés vármegye főispánja volt. Országgyűlési képviselő még két cikluson át lehet, főispán azonban nem, tekintve, hogy a legújabb alkotmánymódosítás a vármegyék mellett ezt a tisztséget is megszünteti, legalábbis a nevében.
(Borítókép: Gulyás Gergely a Parlamentben 2026. július 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
