Nagy hullámokat vetett a magyar politikai életben Magyar Péter bejelentése, miszerint Sulyok Tamás köztársasági elnöknek mindössze öt napja van az Alaptörvény legújabb módosításának aláírására, különben megfosztási eljárást indítanak ellene − írja a Demokrata.
Pokol Béla szerint ez a fenyegetés rendkívül veszélyes vizekre evez. Az államfőnek ugyanis az alkotmány szerint elidegeníthetetlen joga van ahhoz, hogy aláírás előtt előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz (AB) forduljon. Ha a miniszterelnök ezt a lehetőséget figyelmen kívül hagyva szankciókkal fenyegeti meg az elnököt, az elméletileg kimerítheti a Btk. 254. §-át, azaz az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának kísérletét.
A volt alkotmánybíró ugyanakkor bízik abban, hogy csupán egy elhamarkodott, pontatlan megfogalmazásról van szó a kormányfő részéről:
Szerintem pongyolán fejezte ki magát. Nem hiszem, hogy végzett jogászként ne tudná: hiába ő a miniszterelnök, az államfőtől nem vehet el egy alkotmányban biztosított jogot, és nem szankcionálhatja azért, ha él vele és öt napon belül nem írja alá
− vélekedett Pokol Béla.
Az „abszurditási kifogás” és a logikai hurok
A jogász szerint jelenleg az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Sulyok Tamás a visszaható hatályú módosítások alkotmányellenessége miatt valóban az AB-hez fordul. Pokol Béla itt vezetett be egy eddig keveset emlegetett jogi érvet, az úgynevezett argumentum ad absurdum-ot (az abszurdra való hivatkozást). Véleménye szerint ugyanis a kormány által benyújtott alkotmánymódosítás egy feloldhatatlan belső, önmegsemmisítő logikai ellentmondást tartalmaz:
A megfosztási eljárással átkerül a köztársasági elnök jogköre a házelnökhöz, aki aláírja a tizenhetedik módosítást, amiben az áll, hogy amennyiben aláírja a házelnök, másnap hatályba is lép, és harmadik nap megszűnik az államfő jogköre. Nem lehet megfosztani, mert mire megfosztanák, már megszűnt a tisztsége
− mutatott rá az eljárás technikai és logikai tarthatatlanságára a szakember.
Miért kerüli el a Tisza a tényleges megfosztást?
Pokol Béla rávilágított arra a politikai és számszaki realitásra is, hogy a Tisza-kormánynak miért nem áll érdekében a megfosztási eljárás tényleges végigvitele. Bár a parlamenti kétharmaduk megvan az eljárás megindításához, a köztársasági elnök tényleges elmozdításához az Alkotmánybíróság tagjai közül legalább tíz támogató szavazatra lenne szükség – ott viszont a kormánynak nincs meg a szükséges többsége.
Röviden: ezért nem akarják végigjátszani a megfosztási eljárást – a megindításhoz elég a kétharmad, de a befejezés az Alkotmánybíróságon múlik, ott pedig nincs kétharmaduk
− fejtette ki Pokol.
A volt alkotmánybíró biztosra veszi, hogy az augusztus 20-ai állami ünnepségeken még Sulyok Tamás fogja képviselni a magyar államot, hiszen az Alkotmánybíróság vizsgálatának ideje alatt az elnök teljes védelmet élvez. Ha a parlamenti többség ennek ellenére megkísérelné eltávolítani őt a hivatalából, az Pokol Béla szerint egyértelműen alkotmányos puccsnak és bűncselekménynek minősülne.
(Borítókép: Pokol Béla 2017. január 13-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
