Az Országgyűlés tiszás többsége hétfőn elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, ami Sulyok Tamás köztársasági elnök tisztségéből történő elmozdítását is rögzíti.
Az Alaptörvény módosítása konkrétan így fogalmaz az államfőről:
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ.
A parlament hivatalos honlapja szerint Forsthoffer Ágnes házelnök már alá is írta a hétfőn elfogadott javaslatot, ami azóta a köztársasági elnök szignójára vár.
Sulyok Tamás lehetőségei
Magyar Péter a választások óta többször felszólította Sulyok Tamást a lemondásra, a felek személyesen is egyeztettek a Sándor-palotában, viszont a köztársasági elnök világossá tette: jogi indok hiányában nem nyújtja be lemondását. A Tisza Párt ezután döntött úgy, hogy az Alaptörvény-módosítással átvágja a gordiuszi csomót, ami jogi és politikai vitát indított el a magyar közéletben.
Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK professor emeritusát még júniusban kérdeztük arról, hogy milyen lehetőségek állnak Sulyok Tamás előtt, akinek öt napon belül kell döntenie az Országgyűlés által elfogadott javaslatról.
Hack Péter akkor négy verziót vázolt fel lapunknak:
- Sulyok Tamás aláírja az elfogadott szöveget, amit ezután kihirdetnek, ezzel megszűnik a köztársasági elnök megbízatása.
- Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben úgy látja, hogy megsértették a javaslat elfogadásának eljárási szabályait.
- Sulyok Tamás az észrevételeivel ellátva visszaküldi a javaslatot az Országgyűlésnek megfontolásra, viszont ha az Országgyűlés újra megszavazza, alá kell írnia.
- Sulyok Tamás, – hasonlóan ahhoz, ahogy korábban hét alkotmánybíró tette – arra hivatkozva, hogy a javaslat őt személyeben érinti, nem gyakorolja aláírási jogát. Ebben az esetben az Országgyűlés elnöke helyettesítheti a köztársasági elnököt az aláírásban.
Ötödik lehetséges forgatókönyvként tesszük hozzá, hogy Sulyok Tamás a jogi aggályok megfogalmazása mellett mégis lemond a köztársasági elnöki tisztségről.
A megfosztási eljárás működése
Magyar Péter a megfosztási eljárás megindítását helyezte kilátásba Sulyok Tamással szemben, ha a köztársasági elnök nem írja alá a módosítást. Az Alaptörvény az eljárásról rögzíti: „Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.”
A megfosztási eljárás elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. Az szabályozás egyik eleme, hogy
az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. Az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolná.
Ha végül az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
Az Alkotmánybíróság már júniusban a Magyar-Sulyok-csörte tűzvonalába került, a testület akkor az államfő Alaptörvény-értelmezési indítványának tárgyalását határozatképtelenség miatt levette napirendjéről, mert hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be.
(Borítókép: Sulyok Tamás és Magyar Péter 2026. május 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
