Második – Gyilkos igazságok című – regénye megjelenése alkalmából adott interjút Gyurcsány Ferenc az ATV Mérleg Rónai Egonnal című műsorban.
Gyurcsány Ferenc: Bárki nyer, ez az ország bajba fog kerülni | MÉRLEG Rónai Egonnal
Megjelent Gyurcsány Ferenc új regénye, a Gyilkos igazságok. A volt miniszterelnökkel Rónai Egon beszélgetett a könyvről, a válásáról, az őszödi beszédről és annak hatásairól, de szóba került az is, gondolkozott-e azon, hogy mit rontott el a politikai pályája során. A korábbi pártelnök kitért arra is, lát-e esélyt, hogy visszatérjen az aktív politikába.
A kedd délután közzétett műsorban a pártvezetésről krimiírásra váltó korábbi kormányfő pár mondat erejéig frissen megjelent könyvéről, illetve máris készülő új művéről is beszélt. A beszélgetés zömét azonban inkább a politikusi múltjára és idei pályamódosítására történő visszatekintése és ezek utólagos értékelése töltötte ki, illetve – ha nevek említése nélkül is, de – a jelenlegi közéletet sem hagyta szó nélkül.
Gyurcsány a visszavonulásával kapcsolatban határozottan cáfolta, hogy párton belüli puccs történt volna vele szemben.
„Az volt a kérdés, hogy hogy lehetne ezt a gondolatot eredményesebben elvinni 2026-ig, miközben beszélgettem életem legfontosabb partnerével a magánéletünkről is – mondta a válására utalva. – Én jutottam arra a meggyőződésre – jelentette ki –, hogy az a legjobb, ha én elmegyek.”
Mint mondta, egy ponton úgy látta, pártja könnyebben tud kitartani a jelenlegi politikai helyzetben, ha nem Gyurcsány Ferenc a DK elnöke. „Ráadásul volt közben egy magánéleti történet is” – tette hozzá.
A beszélgetésből kiderült, hogy bármilyen nehéznek élte is meg a politika otthagyását, lépését igazolva látja, és nem tekinti bukásnak.
„Kudarc az lett volna, ha feladom azt, amiben hiszek” – jelentette ki, majd kifejtette, hogy visszavonulása nem értelmezhető bukásként, mert azzal szolgálta jobban az ügyet, a Demokratikus Koalíció könnyebben boldogul úgy, hogy már nem ő van az élén.
Gyurcsány szerint a közélet mai vitái csak a felszínt érintik, míg a mélyen fekvő lényegi kérdés, hogy lesz-e polgári társadalom Magyarországon. „Ez az ország egyelőre, azt gondolom, nem akar szembenézni azzal a felelősséggel, ami nem megkerülhető” – fogalmazta meg társadalmi diagnózisát, hozzátéve, hogy előbb-utóbb ebben is változás lesz. Később pedig azt is kijelentette, hogy amit ő politikusként képviselt, az „a holnap Magyarországa – nem ez” volt. Korát megelőző politikai munkásságától azonban – saját bevallása szerint – annyit sem vár, hogy „lábjegyzet” legyen a magyar történelemkönyvekben.
„Azt hiszem, én már nem leszek politikus” – kockáztatta meg, miután a sors kiszámíthatatlanságára emlékeztetve bevallotta, hogy valójában fogalma sincs, mi lesz vele tíz év múlva. Elmondása szerint azonban a politika már messze nem foglalkoztatja annyira, mint az írás, amivel feszes napirendben foglalkozik.
„Szóval vannak jó dolgok, amiket lehet csinálni. Sokat kell hozzá olvasni, sokat kell írni, veszekedni kell magaddal, és nem kell elolvasni a mindennapi politikai híreket, mert amik abban vannak, azok jelentés nélküliek” – vélekedett Gyurcsány.
Rónai Egonnak arra felvetésére, hogy ezek szerint elég volt-e neki 25 évig ezt a (jelentést nélkülöző) munkát végezni, úgy felelt: nem elég, hanem sok volt. Ehhez képest többször is hangsúlyozta, hogy tiszteletreméltó hivatásnak tartja a politikát, és a nézőket is a politikusok megbecsülésére intette.
„Szerintem egy ország vezetőit is meg kell becsülni” – mondta a volt miniszterelnök, majd kifejtette, hogy szerinte „dráma”, ami az országban az „elmúlt több tíz évben” történik: hogy az emberek megválasztják az ország vezetőjét, aznap este még boldogok, és mindjárt másnap már meg akarják buktatni.
„Ha egy ország a saját vezetőit nem becsüli meg, végül nem becsüli meg a saját hazáját sem” – figyelmeztetett, majd miután a műsorvezető arra kérdezett rá, hogy a vezetők vajon kiérdemelték-e a megbecsülést, Gyurcsány arra emlékeztetett: bár vannak gazember politikusok, gazember asztalosok, buszsofőrök, tanárok és lelkészek is ugyanúgy vannak.
Én a többségét olyannak láttam, aki szeretne megfelelni az esküjének, de maguknak az kell ezekben a műsorokban, hogy konfliktus legyen. Akkor nézik
– fordította vissza a kritikát.
Politikusként hozott döntésein, hibáin még mindig minden nap gondolkodik, ugyanakkor ezek mibenlétéről semmi sem derült ki, mivel a Rónai által felvetett főbb kérdésekről – 2006-ról, Őszödről, a kettős állampolgárság kérdéséről – azóta sem változott Gyurcsány véleménye.
„Ma is azt gondolom, hogy nekem ezekben igazam volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ha neki nem volt igaza a kettős állampolgárság kérdésében, akkor Bibó Istvánnak sem volt. Őszödi beszédét pedig „hazafias nagy” beszédként jellemezte.
Politikusi eredményeinél lényegesen nagyobb lelkesedéssel beszélt Gyurcsány Ferenc Az isteni ember címen készülő intellektuális főművéről.
„Ez egy nagy könyv lesz. Nagyobb könyv lesz, szerintem, mint amit az elmúlt 20 évben bárki írt Magyarországon” – előlegezte meg legújabb vállalkozása jelentőségét, amelynek inkább szellemi, mint irodalmi értékét hangsúlyozta.
„Elkészül az európai humanista centrumnak a nagy könyve Kant után. Felajánlva a transzcendenst Isten nélkül – hogy nagyokat mondjak –, megtalálva az abszolútumot, ami működik” – vázolta a lényeget elöljáróban, Rónai Egon bizalmatlankodó kérdésére pedig megerősítette, hogy saját megítélése szerint „megtalálta az abszolútumot”.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
