(Forrás: MTI/MTVA/Róka László)
Magyarországon a nők politikai képviselete nem „úri huncutság”, hanem égető szükséglet. A férfiak és a nők problématérképe olyannyira eltérő, hiszen a nők sokkal mélyebb megélhetési és hozzáférési válságot élnek át, hogy női döntéshozók nélkül a politika továbbra is csak sötétben tapogatózik majd, amikor a nők helyzetén próbál javítani – nyilatkozta a Magyar Hangnak Alföldi Andrea, a Magyar Nők Szövetségének elnöke egy friss kutatás kapcsán.
A Galgóczi Eszter és Vető Balázs nevével fémjelzett Forrás Társadalomkutató Intézet ezer fő online kérdőíves megkérdezésével készített reprezentatív kutatásának legfőbb megállapítása az, hogy sokkoló különbség mutatkozik a magyar férfiak és nők valóságérzékelése között: míg a nők több mint felének (54%) a mindennapi megélhetés és az alacsony fizetés jelenti a legsúlyosabb gondot, addig a férfiaknak csupán a negyede (25%) éli meg ezt ilyen drasztikusan. A nők ugyanakkor nemcsak anyagilag, de mentálisan is nagyobb terhet viselnek, miközben a politika – ideértve a teljes elitet, vagyis a kormányt és az ellenzéket is – nem is érti a valós problémáikat.
A kutatásból kirajzolódik „két Magyarország” képe rajzolódik ki, egy férfiak dominálta politikai világé, amely a családpolitikára fókuszálna, és egy a nők által megélt valóságé, ahol a fizikai biztonság, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a hónap végi számlák befizetése a tét.
Rendkívül éles a nők és férfiak anyagi biztonságérzete közötti szakadék. A kutatók ennek kapcsán arra kérdeztek rá, mennyire van jelen súlyos problémaként az alacsony fizetés és a megélhetési gond a válaszadók életében, s a nők 54% mondta azt, hogy ez a legsúlyosabb probléma az életében, míg a férfiak mindössze 25% éli meg ugyanezt ekként. Ugyanakkor valójában a nők 61, s a férfiak 51%-a küzd anyagi nehézségekkel; ez a különbség, mutatott rá a Magyar Hangnak Alföldi Andrea magyarázatot adhat arra, hogy miért érzik a nők kevésbé támogatónak a kormány családpolitikai intézkedéseit. A napi túlélés problémáját ugyanis azok nem oldják meg.
Bár az egészségügy általános helyzete mindkét nem számára aggasztó – a lakosság 72%-át érinti erősen –, a részletekben itt is jelentős az eltérés:
A férfiak problématérképén az egészségügy általános állapota áll az első helyen.A nők számára azonban az egészségügyhöz való hozzáférés a kritikusabb pont. A nők 71%-ának okoz gondot, hogy egyáltalán ellátáshoz jusson, és 52%-uknak ez „súlyos” probléma, szemben a férfiak 34%-ával.Hasonló a helyzet a lelki egészséggel: a nők felének (50%) okoz ez nehézséget, míg a férfiaknak csak harmadát terheli a mentális állapot kérdése.
Vagyis, szögezik le a Forrás kutatói, a nőket az élet minden vizsgált területén – anyagiak, egészség, mentális teher – súlyosabban érintik a nehézségek, mint a férfiakat.
Ugyanakkor a kutatás rávilágít arra, hogy félrecsúszik a politikai kommunikáció, hiszen – hívja föl a figyelmet a Magyar Nők Szövetségének elnöke – a politikát többségében férfiak alakítják, s ők a saját szempontrendszerüket vetítik ki a nőkre. Hiszen a férfi szavazók (és vélhetően a férfi politikusok) szerint is a nőpolitikának a családpolitikára (41%) kellene fókuszálnia, míg a nők szerint a valóságban az erőszak elleni fellépés (32%) és az egészségügy (28%) a legfontosabb, a családpolitika csak a harmadik helyre szorult (12%).
– A nők tehát biztonságot és orvost akarnak, a férfiak pedig családpolitikát adnának nekik – jelenti ki Alföldi Andrea, fölhívva a figyelmet arra is, hogy a választók szerint egyik párt sem képviseli hitelesen a nőket. Az iskolai osztályzatok skáláján ugyan a Tisza Párt vezet (3,5 pont), míg a kormánypárt, a Fidesz az utolsó helyen végzett (2,1 pont), de jó osztályzatot egyetlen politikai szereplő sem ért el, ami rávilágít arra, hogy milyen súlyos adóssága van a magyar politikai elitnek a nők felé. Annak a politikai elitnek, amely egyébként még a nőkert érő erőszak ellen föllépő Isztambuli Egyezményt sem volt képes mindeddig ratifikálni.
Ironikus módon, miközben a nők helyzete nehezebb, a társadalmi támogatottságuk vezetőként kimagasló – különösen a férfiak részéről. Egy hipotetikus női miniszterelnökre a férfiak 81%-a, a nők 74%-a szavazna. Női országgyűlési képviselőt a férfiak 91%-a, a nők 79%-a támogatna, s a lakosság 61%-a szerint konkrétan több nőre lenne szükség a politikában.
Olvasd tovább itt: hang.hu
