Nem az egyházak tiltakozása miatt maradt el a petesejt-donációt engedélyező törvényjavaslat megszavazása az Országgyűlésben
– talán ez volt a legfontosabb állítás Takács Péter egészségügyi államtitkártól a Parlament népjóléti bizottsága előtt hétfő délelőtt.
A bizottság rendkívüli ülését Varga Zoltán elnök, a Demokratikus Koalíció képviselője hívta össze Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatása után, és bár címe a meddőségi ellátórendszer átalakításáról szólt, az igazi vita a petesejt-donációs és a preimplantációs genetikai szűrés kérdésköréről alakult ki a képviselők között.
Ez az a két meddőségi eljárás, ami Magyarországon még nem mindenki számára, leginkább csak kivételes esetekben elérhető. A petesejt-donáció azt a módszert takarja, amikor a meddőséggel küzdő pár egy donor nőtől kap petesejtet, melyet a férfi hímivarsejtjével termékenyítenek meg. Majd az így megfogant embriót a leendő édesanya méhébe ültetik vissza, vagyis ő hordja ki és szüli meg. A preimplantációs genetikai szűrés lényege pedig az, hogy a már megfogant embriót beültetés előtt leszűrik genetikai betegségekre, és csak akkor ültetik vissza az édesanya méhébe, ha már kiderült, hogy egészséges.
Takács Péter a népjóléti bizottság ülésén.
Fazekas István
Ezzel szemben Magyarországon – ahogy azt Sebők Éva, a Momentum képviselője is kiemelte – rutinszerűen ültetnek be édesanyákba olyan embriókat, melyek nem életképesek, „kitéve őket a várakozásnak, pozitív teszteknek és a gyásznak”. A petesejt-donáció pedig jelenleg csak ingyenes és altruista módon elérhető, ami miatt gyakorlatilag senki nem vállalkozik arra, hogy így segítsen meddő pároknak. Nem véletlen, hogy nagyon sok magyar pár választ külföldi lombikklinikákat, ahol mindkettő igénybe vehető.
Külföldre menekülnek a meddőségi klinikák államosítása elől a magyar párok
Megsokszorozódtak a jelentkezések Magyarországról a csehországi és szlovákiai meddőségi klinikákon, mióta a kormány egy nyáron elfogadott törvénnyel betiltotta a hazai magánintézetek működését. A külföldi centrumok már készülnek a rohamra: a legtöbb helyen bővítik a magyarul beszélő személyzetet, máshol a marketing-költségvetést is átszabják.
Hosszú évek után, a szakma nagy meglepetésére, fideszes képviselők október közepén nyújtották be azt a törvényjavaslatot, mely engedélyezné a költségtérítéses petesejt-donációt Magyarországon. Az Országgyűlés október 21-én le is folytatta a javaslat általános vitáját, de a megszavazását váratlanul elhalasztották. Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben Szabó Tímeának adott válaszában elismerte, hogy ez a folyamat megállt az etikai kérdések miatt – ennek tisztázására is hívták most össze a népjóléti bizottságot, ahova a belügyminiszter helyett Takács Péter egészségügyi államtitkár érkezett.
Mint kiderült, az ülésre meghívták a katolikus szeretetszolgálatot is, akik nem tudtak részt venni, válaszukban pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia múlt heti közleményére hivatkoztak, mely határozottan elutasította a petesejt-donációt. Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerette volna lejátszani Iványi Gábor videóüzenetét, de ezt a kormánypárti képviselők leszavazták. Nem jutott már szó Sevcsik Annának, az Élet.érzés Egyesület képviselőjének sem, aki a szakmai álláspontról és a tapasztalatokról beszélt volna.
Siker, de milyen áron?
Az ülésen tartott prezentációján Takács Péter hosszan elemezte a magyar meddőségkezelés elmúlt éveinek tapasztalatait az államosítástól kezdve a kezelések ingyenessé tételéig. Mint mondta, az egészségbiztosító ezeknek köszönhetően ma már nemcsak a ciklusokat, hanem az abból fogant összes embrió beültetését finanszírozza, csökken az ikerterhességek száma és a koraszülések előfordulása, valamint nemrég bevezették a szociális alapú petesejt-fagyasztás lehetőségét is. Hivatkozott arra is, hogy figyelemfelhívó kampányba is kezdtek, és a felső osztályokban az iskolai oktatás része lett a kérdés.
Lefagyasztott petesejtek
Túry Gergely
Mivel az egyházak eleve nem támogatják a lombikkezelést, az egyházi fenntartású intézményeknek megadták azt a lehetőséget, hogy az összes olyan lépést elvégezzék, ami nem lombik, erre évi 500 millió forint finanszírozást ad a NEAK.
A szakmában ugyanakkor már régóta vita tárgya, hogy a lombikkezelés államosítása óta sikeresebbek lettek-e a kezelések, amire csak Magyarországon körülbelül 250-300 ezer párnak van szüksége. Takács Péter szerint igen, erre pedig új, eddig nem ismert adatokat is hozott.
Az államtitkár szerint az államosítás előtt körülbelül 18 százalék volt a sikerességi ráta – vagyis ekkora volt az esélye annak, hogy élő gyermek szülessen egy kezelésből. Mára ez az arány felment 26 százalékra, ami annak is köszönhető, hogy ma már az összes embrió beültetését finanszírozzák, és előnyben részesítik az 5 napos embrió beültetését. (Ez annyit jelent, hogy hány napot fejlődik az embrió lombikban, mielőtt visszaültetik az anyaméhbe.)
Takács Péter szerint a céljuk, hogy évente 30 ezer ciklust (vagyis kezelést) tudjanak elvégezni, ma ez a szám 18 ezer. Külön kiemelte, hogy nem ennyire van szükség, hanem ő tűzte ki ezt a célt, bár a belügyminisztérium a HVG korábbi, erre vonatkozó kérdésére még nem így fogalmazott. Ők akkor azt írták, megközelítőleg 30 ezer beavatkozásra lenne szükség évente ahhoz, hogy a termékenységi zavarral küzdő párokat megfelelően el tudják látni.
Takács szerint korábbi 1450 gyermek helyett a legutóbbi években már 3000 gyermek született évente lombikkezelésből, ez az összes megszületett gyermek 3 százaléka.
Ezek új statisztikáknak tűnnek, hiszen hivatalosan egyelőre nem közölt ilyen adatokat a kormány, de tény, hogy nemrég létrehoztak egy nemzeti regisztert, amivel már jobban követhetőek a számok.
Amire viszont az államtitkár nem utalt az az, hogy ennyi gyermek hány ciklusból (kezelésből) születik. A HVG-nek korábban a meddőségi szakma több képviselője is arról beszélt, hogy a magyar állami rendszerrel alapvetően az a baj, hogy futószalagon történnek a kezelések. Vagyis nagyon sok szükséges vizsgálatot nem végeznek el a klinikákon, ehelyett abban bíznak, hogy a több beültetésből nagyobb eséllyel születik gyermek. Eközben viszont az érintett párok, és főleg a nők, többször vannak kitéve a hormonkezeléseknek, beültetéseknek, és a lelki tehernek, ha esetleg nem sikerül a beültetés, vagy idejekorán elvesztik a babát.
Amikor Sebők Éva a magyar klinikákon tapasztalható bánásmódot kifogásolta, az államtitkár azt javasolta, hogy minden ilyen esetben tegyen bejelentést a betegjogi képviselőnél.
Külföldi klinikákon egyébként a magyarnál lényegesen jobb értékekkel dolgoznak. Ahogy Szabó Tímea is idézte az adatokat: Spanyolországban 50-60 százalékos a sikerráta, a cseheknél vagy a letteknél 45-50, és még Portugáliában is 40-50 százalék. Ezt általában az alaposabb kivizsgálásnak és az embriók szűrésének tudják be a szakemberek – ez az, ami itthon hiányzik.
Lesz donáció, de mikor?
Takács Péter azt is leszögezte, hogy a kormány elkötelezett a petesejt-donáció engedélyezése mellett, és azzal ők is tisztában vannak, hogy a magyarok azért mennek külföldre, mert enélkül 45 év felett már csak 2 százalék az esélye a teherbeesésnek.
A vita azonban tájékoztatása szerint egyáltalán nem az egyházak tiltakozása, hanem az ösztönzőkkel kapcsolatban alakult ki a társadalmi egyeztetés során.
Jelenleg abban nem tudnak megegyezni, hogy a donorok kapjanak-e költségtérítést, és ha igen, milyen mértékűt.
A kormány azt támogatja, hogy ez a mindenkori minimálbér kétszerese legyen – amit nem az érintett pároknak kell majd kifizetniük, hanem ezt is a NEAK állja majd. Az etikai vita pedig arról szól, szabad-e fizetni a petesejtekért.
A petesejt-donáció kérdése szerinte azért is tartott ennyi ideig, mert technikailag fel kellett készíteni a magyar hálózatot, szükség volt kapacitásbővítésre és beruházásokra is.
Takács Péter arra nem tudott válaszolni, hogy pontosan kikkel egyeztettek a kérdésben az egyházakon kívül, mint ahogy arra sem, hogy pontosan mikor kerülhet pont a kérdés végére. Azt tagadta, hogy ők bármikor január 1-ét mondták volna a bevezetés dátumának, annak ellenére is, hogy ez szerepel az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban. Úgy vélte, emellett az is nagyon fontos, hogy előtérbe helyezzék az embriódonációt, ennek érdekében próbálják felvenni a kapcsolatot a párokkal, akiknek már van lefagyasztva embriójuk, de nem használták azokat fel. Ők ugyanis – állította – nem is tudnak erről a lehetőségről.
Utóbbi kijelentése azért érdekes, mert a magyarországi lombikklinikákon már a kezelés megkezdésekor nyilatkoznia kell minden párnak arról, mit szeretne kezdeni a megmaradt embriókkal, és az opciók között szerepel az adományozás is.
Egy másik etikai kérdés az anonimitás. Takács szerint a nemzetközi példák tapasztalatait is figyelembe véve el kell dönteni, megismerhesse-e a gyermek a biológiai szüleit, és ha igen, milyen feltételekkel. Emellett elismerte azt is, hogy a preimplantációs genetika lehetőségének kiterjesztésén is gondolkoznak, de egyelőre ebben sem született döntés.
Bár a bizottságban hosszabb vitára készültek, Takács Péternek 11 után el kellett mennie egy másik eseményre, ami miatt nem tudott ottmaradni, hogy a további kérdésekre válaszoljon. Ezért Varga Zoltán az ülést berekesztette, és csütörtökre újabbat hívott össze. Elfoglaltságai miatt Takács Péter a sajtónak nem kívánt nyilatkozni az ülés után
Így tehát továbbra is a levegőben lóg, hogy a kormányzati elkötelezettség ellenére mikor lehet egyáltalán Magyarországon elérhető a petesejt-donáció, mikor folytatják le az erről szóló belső vitát, és egyáltalán kivel.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
