A magyar politikában 2025-ben többször is változott, hogy ki diktálja a napirendet: miközben az év első felét az ellenzék dominálta, a kormányoldal stratégiaváltással és intenzív kommunikációval időlegesen vissza tudta szerezni a lendületet, de ettől még a választás nem dőlt el. A politikai elemző szerint a 2026-os választás végeredményét több, egymással összefüggő tényező döntheti el, a gazdasági hangulattól és a politikai polarizációtól kezdve a kisebb pártok szerepén és a váratlan botrányokon át egészen a kampány utolsó hónapjainak mozgósítási teljesítményéig. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
A Pillanatkép állandó elemzőjét, Nagy Attila Tibort arra kértük, hogy értékelje a 2025-ös politikai évet, valamint beszéljen arról is, hogy a 2026-os országgyűlési választásig milyen stratégiai kihívásokkal kell szembenéznie a két politikai erőnek, és mely tényezők dönthetik el a választás végkimenetelét.
Nagy Attila Tibor szerint 2025 első fele politikailag alapvetően a Tiszáé volt, míg a nyárra a Fidesz úgy érezhette, megtalálta a választ a Tisza előrenyomulására. A politikai verseny azonban továbbra is nyitott, ugyanis minden korábbinál reálisabb esélye van az Orbán-kormány leváltásának.
Ennek pártpolitikai oka elsősorban az, hogy az ellenzéken belül már 2024-ben létrejött egy domináns ellenzéki párt, a Tisza, és ezt a dominanciát a többi ellenzéki formáció 2025-ben sem tudta megtörni. Ugyanakkor Nagy Attila Tibor szerint egyes kisebb ellenzéki pártok – így a Demokratikus Koalíció vagy a Kutyapárt – a választás napján még okozhatnak némi bizonytalanságot Magyar Péter számára. A Fidesz–KDNP kormánypárti szövetségnek pedig egyszerre kell szembenéznie a gazdasági nehézségekkel és azzal a politikai ténnyel, hogy az ellenzéki szavazók keménymagja szinte mindenáron új személyt szeretne látni Magyarország kormányfői posztján.
Magyar Péter kikerülte a csapdát, a Fidesz stratégiát váltott
Az elemző felidézte: 2025 januárja és júliusa között alapvetően a Tisza dominálta a politikai napirendet, amit már az év eleje is szimbolizált, amikor a köztársasági elnök – szakítva a korábbi gyakorlattal – nem január 1-jén, hanem karácsony másnapján mondott beszédet, és ezt a megoldást 2025-ben is fenntartotta.
Magyar Péter jól felismerte a kommunikációs vákuumot, és nagy elérésű újévi beszédet tett közzé a saját online felületén. Az újév első napjaiban a politikai szereplők hozzá viszonyítva határozták meg magukat, miközben ő rendkívül intenzíven volt jelen a kommunikációs térben
– fogalmazott az elemző. Hozzátette, hogy a Tisza elnökének idei kommunikációs teljesítménye azonban nem volt hibátlan: február 11-én hosszú interjút adott a Partizánnak, amelynek médiavisszhangja kifejezetten kedvezőtlen volt. Emellett rosszul reagált a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos politikai vádakra is, amikor a köztévének úgy nyilatkozott, hogy a magyar embereknek „semmi köze” ahhoz, mit tett korábban magánemberként. Ezek a kommunikációs hibák ugyanakkor Nagy Attila Tibor szerint nem változtattak azon, hogy a nem kormánypárti közvélemény-kutató intézetek stabil Tisza-előnyt mértek a pártpreferencia-felmérésekben.
Az elemző rámutatott: a kormányoldal február–márciusban stratégiát váltott, és keményebb, konfrontatívabb politizálásra állt át. Orbán Viktor március 15-i „poloskázós” beszéde, az úgynevezett átláthatósági törvény előterjesztése, valamint a gyülekezési törvény szigorítása nyomán bejelentett Pride-tiltás egyaránt az ellenzéki politikai erőket és az ellenzéki tartalomszolgáltatók működési feltételeit vette célba. Nagy Attila Tibor szerint a kormány ezzel annyit ért el, hogy feszültség alakult ki Magyar Péter és a balliberális politikai közeg egy része között. Utóbbiak egy része határozottabb fellépést várt volna a Pride tervezett betiltása ellen, miközben a Fidesz célja az volt, hogy Magyar Pétert összemossa a Pride-dal és a melegek jogaiért tüntetőkkel.
„Magyar Péter ezt a csapdát kikerülte, és a Pride-on a hatósági tiltás ellenére Budapesten jelentős tömeg vonult végig” – emlékeztetett az elemző. Az átláthatósági törvénytervezet pedig annyira előkészítetlennek bizonyult, hogy a Fidesz végül az elfogadását őszre halasztotta, és az év végéig nem is lett belőle törvény. Ami viszont megmaradt az év eleji konfrontatív politikából, az a gyülekezési törvény, valamint az állampolgársági szabályozás szigorítása, amelyeket a kormányoldal nem vont vissza.
Digitális honfoglalás és interjúdömping
Évértékelésében Nagy Attila Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor tusványosi beszédének egyetlen igazán figyelemre méltó eleme – a digitális honfoglalás meghirdetése – később a Fidesz kampányának egyik sarokkövévé vált. A korábban nagy hangerővel meghirdetett „Harcosok Klubja” lényegében rövid időn belül kifulladt, helyét pedig a szervezettebb és alaposabban előkészített Digitális Polgári Körök vették át. A DPK-n belül létrejött egy Orbán Viktor vezetésével megalapított központi csapat, amelyhez több ismert közéleti szereplő is csatlakozott. Emellett tematikus digitális polgári körök is megjelentek az online térben – elsősorban a Facebookon –, például az álhírek elleni küzdelmet zászlajára tűző „Zebra” DPK, de lehetőség nyílt települési alapon szerveződő csoportok létrehozására is. A cél bevallottan az volt, hogy a Fidesz az online térben mérsékelje hátrányát Magyar Péterrel és a Tiszával szemben.
Az elemző kifejtette, hogy ezzel párhuzamosan a miniszterelnök – felismerve, hogy továbbra is ő a kormánypárti oldal legnagyobb mozgósító erejű politikusa – bővítette interjúszerepléseit, és megjelent nagy elérésű YouTube-podcastokban is.
Orbán Viktor interjút adott többek között az Ultrahangnak, az Ötnek és a Mandinernek; különösen az Ultrahangban és az Ötben kapott keményebb kérdéseket, ahol szóba került Hatvanpuszta, valamint a rendszerhez kötődő oligarchák látványos gazdagodása is. Az év vége felé pedig először adott hosszabb interjút az ATV-nek. A kormányfő célja az volt, hogy az interjúsorozattal minél több szavazót érjen el, és hogy a közösségi médiában – a YouTube-on, a Facebookon és a TikTokon – a felhasználók minél gyakrabban találkozzanak a kormánypárti narratívával.
A helyzetet ugyanakkor nehezítette, hogy a Meta októbertől nem vállalta politikai hirdetések továbbítását, amit részben a digitális polgári körök létrehozásával próbált meg ellensúlyozni a kormányoldal.
Nagy Attila Tibor a Fidesz legsebezhetőbb pontjának továbbra is a gazdasági helyzetet tartja. Ide sorolja az egyes állami közszolgáltatások – az egészségügy, az oktatás és a vasúti közlekedés – állapotát, az inflációt és annak társadalmi érzékelését, valamint immár a korrupciót is. Utóbbi – ellentétben a 2022-es választási kampánnyal – szerinte mára a magyar társadalom problématérképének élmezőnyébe került.
A közhangulat rosszabb, mint négy éve: a magyar gazdaság lényegében stagnál, miközben a fogyasztók az inflációt a statisztikailag mértnél magasabbnak érzik. A kormány szempontjából kedvező fejlemény, hogy a 2023-as reálbércsökkenést reálbér-növekedés váltotta fel, kérdés azonban, hogy ez mennyiben képes ellensúlyozni a korábbi, sokakat érzékenyen érintő magas inflációt, ezen belül is az élelmiszerárak drasztikus emelkedését
– fogalmazott az elemző.
Emlékeztetett arra is, hogy a kormány 2022–2023-ban több száz állami beruházást függesztett fel, aminek következtében a vállalkozói szféra átmenetileg kevesebb állami megrendeléshez jutott, ráadásul a feltételek is szigorodtak. Nagy Attila Tibor szerint a vállalkozói körökben tapasztalható elégedetlenséget jelzi, hogy számos vállalkozó csatlakozott a Tisza-szigetekhez, és a Tisza országgyűlési képviselőjelöltjeinek egy része is ebből a közegből érkezett.
A korrupció – ahogyan az ellenzéki közbeszéd nevezi: a »lopás« – tágabb értelemben az ország közjavainak egy részének a NER-hez kötődő nagyvállalkozói körökhöz történő átáramoltatását jelenti. A luxusjachtok és luxustáskák látványa a gazdasági nehézségek közepette irritáló lehet a választók körében, még a kormánypárti szavazók számára is. Erre ebben az évben Lázár János is több alkalommal felhívta a figyelmet
– mondta Nagy Attila Tibor.
Egy időre Orbán Viktor kezébe került a kezdeményezés
Az elemző szerint a Tisza Párt legnagyobb korlátja abban rejlik, hogy miközben elnöke változást, „rendszerváltást” hirdet, a magyar választók többsége alapvetően kockázatkerülő, biztonságra törekvő attitűddel rendelkezik.
A Tiszának nemcsak arról kell meggyőznie a választók többségét, hogy a Fidesznél jobban tudna kormányozni, hanem arról is, hogy Magyar Péter miniszterelnöksége alatt az élet kiszámítható és biztonságos maradna. A Fidesz tudatosan igyekszik rombolni Magyar Péter politikai karakterét, azzal a céllal, hogy elriassza a választókat a Tiszára való szavazástól. Az Index úgynevezett »Tisza-adóval« kapcsolatos cikkei, valamint az adatkezelési botrány nyomán a kormányoldal tartalmi támadást is indított a párt ellen. Ennek következtében a kezdeményezés egy időre Orbán Viktor kezébe került, a Fidesz népszerűsége pedig még a nem kormánypárti intézetek mérései szerint is emelkedni kezdett, csökkent a lemaradása a Tiszához képest. A kormánypárti elemző intézetek eközben következetesen Fidesz-előnyt mértek
– fejtette ki Nagy Attila Tibor.
Hozzátette: a politika gyors változékonyságát jelzi, hogy decemberben a kezdeményezés ismét kicsúszott a Fidesz kezéből a Szőlő utcai intézmény ügye miatt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a javítóintézetek helyzete korábban nem szerepelt hangsúlyosan a magyar társadalom problématérképén.
Magyar Péter mentális alkalmassága is szempont
Nagy Attila Tibor kijelentette: Magyarország politikai hangulata rendkívül rossz. Magyar Péter megjelenése tovább erősítette a politika online térbe való áthelyeződését, ami a gyűlölködésnek és a személyeskedésnek is nagyobb teret adott. Mivel reálissá vált Orbán Viktor leváltásának lehetősége, a politikai küzdelem kiéleződött. „Nem kétséges, hogy nehéz hónapok állnak az ország előtt” – jegyezte meg.
Az elemző szerint a 2026-os országgyűlési választásokig a Tiszának elfogadottabbá kell tennie Magyar Péter személyét a választópolgárok szélesebb köreiben, valamint bizonyítania kell, hogy mentálisan is alkalmas a miniszterelnöki tisztség betöltésére. A Fidesz számára ezzel párhuzamosan az jelenti a kihívást, hogy a gazdasági és megélhetési nehézségeket ne a kormány gyenge teljesítményének, hanem külső körülményeknek tulajdonítsák a választók. Emellett megoldandó feladat, hogy a 40 év alatti korosztályban mérséklődjön a kormányellenes hangulat. „Kérdéses, hogy ebben mennyiben segíthet a családi adókedvezmény lépcsőzetes megduplázása, illetve az anyák adómentességének fokozatos kiterjesztése” – emelte ki Nagy Attila Tibor.
Mint mondta, a jelenlegi helyzetben két, egymással élesen szemben álló – fideszes és tiszás – szavazótábor létezik, a politikai polarizáció erős, ezért a szavazótáborok közötti nagyarányú átrendeződés meglepő lenne.
Kisebb, ám a választás kimenetelére akár döntő hatással bíró szavazórétegekre ugyanakkor lehet hatni. Ilyen tényező lehet egy váratlan politikai botrány, további jóléti intézkedések – például ha a 14. havi nyugdíjat már 2026 elején teljes egészében kifizetnék, nem csupán annak egynegyedét –, vagy akár Donald Trump látogatása Budapesten. A választás végeredményét az is befolyásolja, hogy a Fideszre leadott szavazatok mennyire oszlanak el hatékonyan, vagyis hogy a kormánypárt jelöltjei hány egyéni választókerületben tudnak győzni
– mutatott rá.
Az elemző szerint az is lényeges szempont, hogy a Mi Hazánk mennyi potenciális szavazót von el a kormánypárttól. A Fidesz helyzetét ugyanakkor erősíti, hogy jelentős anyagi fölényben van az ellenzékkel szemben.
A Tisza számára Nagy Attila Tibor megoldandó feladatnak tartja, hogy a Demokratikus Koalíció és a Kutyapárt egyéni jelöltjei minél kevesebb szavazatot kapjanak. A Tiszának ugyanis Budapesten és a nagyvárosokban minél nagyobb arányban kell győznie ahhoz, hogy minél több győzteskompenzációs szavazat kerüljön az országos listájára, és ezzel ellensúlyozni tudja a Fidesz–KDNP vidéki választókerületekben meglévő fölényét.
A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
