„Ha megengedi (de ha nem akkor is) a földrajzi tájegységek nevét úgy hívom, ahogy a szüleimtől tanultam és ahogy ezer éve hívjuk. Ahogy a 11 magyar uralkodó megkoronázásának helyet adó fővárosukat is Pozsonynak hívja minden magyar ember” – írja Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnöknek címzett keddi posztjában Magyar Péter.
A Tisza Párt elnöke arra reagált, hogy Pellegrini egy hétfői videóban sértőnek nevezte, hogy a „potenciális következő magyar miniszterelnök” a múlt heti, Beneš-dekrétumok ügyében írt levelében „Szlovákiát Felvidéknek nevezte”. Magyar levelében egyébként önmagában nem szerepelt a Felvidék szó, csak „felvidéki magyarokról” írt.
„Megköszöntem volna, ha a szlovák miniszterelnöknek írt nyílt levelemben felvetett valódi problémákra reflektál” – írta Magyar, hozzátéve, a 21. században nincs helye a kollektív bűnösségen alapuló jogszabályoknak. Magyar azt írta, sem Magyarország, sem Európa nem fogja elfogadni, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva Szlovákia földeket kobozzon el a felvidéki magyaroktól.
„Ahogy az sem elfogadható, hogy Ön egy olyan jogszabályt írt alá, amely féléves börtönnel fenyegeti azokat, akik kritizálni merik a Beneš-dekrétumokat. Önnek jogában áll és kötelessége is minden Szlovákiában élő embert képviselni, beleértve a felvidéki magyarokat is.
Az én kötelességem pedig kiállni minden magyarért, éljenek bárhol is a nagyvilágban” – írta Magyar.
Ugyan elvileg Orbán Viktor már december közepén megbeszéléseket folytatott a szlovák kormánnyal az új jogszabályról, azóta nagy a csend a magyar kormány részéről. Pedig még az RMDSZ is felszólalt az új jogszabály miatt, Magyar Péter pedig egyenesen kiutasította volna emiatt Magyarországról a szlovák nagykövetet. Magyar egyébként ott volt a január eleji tüntetésen is, amelyet a szlovák nagykövetség előtt tartottak. Közéleti szereplők és aktivisták petícióban kérik Szlovákia kormányát, hogy helyezze hatályon kívül a módosítást.
Ahogy korábban írtuk, a törvény hat hónapos börtönbüntetéssel sújtja azt, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A második világháború után a csehszlovák állam a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől.
Olvasd tovább itt: telex.hu
