Tiborcz István az amerikai nagykövetség függetlenség napi fogadásán (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba)
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly év végén hozott, velünk most közölt ítélete szerint ellentétesek voltak az európai emberi jogi egyezménnyel a Kúria és az Alkotmánybíróság azon döntései, amelyek szerint a Magyar Hang szerkesztősége köteles volt sajtó-helyreigazítás közzétételére egy 2020-as, a Hotel VSGRD Kft. szállodaügyletével kapcsolatos politikusi büntető feljelentésről beszámoló cikk miatt. A strasbourgi ítélet nekünk adott igazat többek között abban is, hogy a konkrét ügy tartalmáról a sajtóban addigra már nyilatkozó Tiborcz István közszereplőnek minősült, ezért nem kellett előzetesen reagáltatnunk őt arra, hogy Tordai Bence büntetőfeljelentést tett a Tiborcz-cégnek a cégadatok alapján rövid idő alatt a félkész szálloda befejezése nélkül is milliárdos nyereséget hozó ügyletek miatt.
2020. augusztus 17-én, azaz közel öt és fél éve tettük ki ezt a cikket Tordai Bence párbeszédes politikus feljelentéséről, amely a feltételezett vételár és az eladási ár közti, a ténylegesen elvégzett értéknövelő beruházásokkal nem indokolható mértékű különbségre hivatkozva hűtlen kezelést gyanított a Hotel VSGRD Kft. által megvett, majd eladott, azóta is építés alatt álló visegrádi szállodának a sajtó által azt megelőző hetekben feltárt ügyében. Addigra az ügy tényei közismertnek számítottak: az mfor.hu még június végén megírta az első cikket az üzleti könyvekben 2,35 milliárdos értéken szereplő félkész hotel 3,6 milliárdért történt eladásáról és a Tiborcz-cégből ezután kivett milliárdos osztalékról, július elején pedig maga Tiborcz István beszélt arról egy „A kritikusaimnak köszönhetem a legjobb ügyleteket” címmel közzétett Portfolio-interjúban, hogy az ügyletekből valóban nyereségük származott, és hogy náluk megvan a bedőlt projektek piacképessé tételéhez szükséges „megfelelő információ, likvid forrás és szervezeti tudás, amely kezeli a bonyolult, sokszor hatósági engedélyeztetésekkel kapcsolatos feladatokat”.
Öt és fél év hosszú idő: a büntetőfeljelentést bizonyára már régen elutasították, bár a húsz éve építeni kezdett „szellemhotel” azóta sem készült el (az utolsó sajtóhír a témában a tervek módosításáról és egy környezetvédelmi hatósági eljárásról szólt még 2023 elején). Ami az üggyel kapcsolatban mindeddig folyamatosan zajlott viszont, és most hazai bíróságok előtt újra is indul majd, az a Tiborcz István által a cikk miatt ellenünk indított sajtó-helyreigazítási per. A nagyvállalkozó úgy látta ugyanis, hogy éppen a mi, a párbeszédes feljelentés tényén túl semmilyen új információt nem tartalmazó cikkünk miatt érdemes perelnie.
A sajtó-helyreigazítási pert annak idején első fokon megnyertük a Fővárosi Törvényszéken azzal érvelve, hogy aktuális közéleti eseményről számoltunk be, a céget és tulajdonosát pedig nem kellett előzetesen nyilatkoztatnunk a leírtakról, mivel a bemutatott közügy tekintetében érintett közszereplőnek minősültek. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ugyan eltérő érveléssel (a közléseket részben valósnak, részben véleménynyilvánításnak minősítve), de szintén elutasította a helyreigazítási keresetet.
Ezt követően azonban a Tiborcz István felülvizsgálati kérelmére eljáró Kúria a három helyreigazítási kérelemből kettő esetében helyreigazításra kötelezett minket, mivel úgy látta, hogy a miniszterelnök nagyvállalkozó veje a közpénz közvetlen érintettségét nélkülöző ügyben nem minősül közszereplőnek, így a párbeszédes feljelentésről szóló hírt is csak úgy jelentethettük volna meg a pontos ügyleti összegek bizonyítása nélkül (ezek nem ismertek azóta sem, a sajtó a projektcég nyilvános cégbeszámolóiból következtette ki a hozzávetőleges összegeket), ha azzal együtt közöljük az érintett álláspontját, ténybeli cáfolatát is.
A Kúria döntésével szemben eredménytelenül fordultunk alkotmányjogi panaszunkkal az Alkotmánybírósághoz. 3324/2022 (VII. 21.) AB határozatával az Alkotmánybíróság egyetértett ugyan velünk abban, hogy a cikk közéleti eseményről tájékoztatott, tárgyilagos és tényszerű módon, valamint abban is, hogy a sajtótájékoztató tartalma egy olyan gazdasági szereplőre vonatkozott, akinek neve és érdekeltségei többször megjelentek a sajtóban. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság döntése szerint Tiborcz István elsősorban gazdasági szereplő, aki politikai, illetve közéleti kérdésekben nem nyilvánul meg, esetében tehát a sajtó nem mentesülhet a vele kapcsolatos, közéleti szereplő áltat tett tényállításokra való nyilatkoztatásának kötelezettsége alól, ugyanis Tiborcz Istvántól mint „gazdasági szereplőtől nem várható el, hogy önállóan adjon cáfolatot az őt ért kritikákra, illetve ezen kritikának a sajtó által közvetített tudósításaira”. Mindezek után a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk az ügyben, mivel úgy láttuk, hogy a Kúria döntése sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát elismerő 10. cikkét. A most kézhez kapott, a bíróság honlapján teljes terjedelmében angol nyelven itt elérhető ítélet szerint ez valóban így is volt.
A döntés indokolásából fontos kiemelni, hogy abból nem az következik, hogy a sajtó soha ne felelne azokért a valótlan állításokért, amelyeket egy általa idézett politikusi nyilatkozatban szerepelnek. A Kúria döntésének egyezménysértő jellege nem ebből eredt, hogy ilyen, politikusi nyilatkozatból átvett tartalom miatt is lehet helye helyreigazításnak (ez az EJEB szerint is így kell hogy legyen), hanem elsősorban abból, hogy Tiborcz Istvánt, aki nemcsak a miniszterelnök rokona, hanem egy, a vállalkozásainak tevékenységéről és sikereiről nyilvánosan is nyilatkozó nagyvállalkozó, az EJEB szerint „nagyon magas társadalmi pozícióval rendelkező személyként” nem csak közpénzek érintettsége esetén terheli az üzleti tevékenységéről megjelent tartalmakkal kapcsolatban közszereplőként szélesebb tűrési kötelezettség. Az EJEB emellett azt is megállapította, hogy ez érintettet nem illethette meg feltétlen előzetes nyilatkozattételi lehetőség, valamint hogy a Kúria egyezménysértően állapított meg a kellő szakmai gondossággal eljáró sajtó objektív felelősségét eredményező bizonyítási terhet szerkesztőségünk számára. Az ítélet kiemelt jelentőséget tulajdonít annak is, hogy a cikkünk nem tartalmazott első kézből származó információkat vagy minősítéseket.
Helyreigazítási perekben egyébként – minthogy azok olyan polgári eljárások, amelyekben pénzbeli szankciót nem alkalmaznak a bíróságok – az EJEB általában nem bírál el a sajtó által beadott kérelmeket. Jelen ügyben azért járt el mégis a bíróság, mert úgy látta, hogy a Kúria és az Alkotmánybíróság is elmulasztotta az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó követelmények alkalmazását. Az ügyben az EJEB döntése után a Kúria dönt majd arról, hogy milyen módon kell orvosolni az alapjogi sérelmet.
(A cikk elkészítésében az eljárás során a Magyar Hang jogi képviseletét ellátó dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd működött közre.)
Olvasd tovább itt: hang.hu
