Igazat adott a K-Monitor rendőrségi határozattal szembeni kifogásának a Budapesti Központi Kerületi Bíróság, így többé nem utasíthatják el a kormányhirdetések közhasznúságának érdemi vizsgálatát arra hivatkozva, hogy mivel a kormány kommunikációs céljaihoz illeszkednek, így kormányzati finanszírozásuk is feltétlenül jogszerű – számolt be szerdai bejegyzésében a korrupciófigyelő portál blogja, a K-blog.
A konkrét ügy lényege, hogy a K-Monitor még korábban feljelentést tett, amiért az állami hirdetések költéseit – amelyek jogi keretét a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal megrendelései adják – a közhasznú tájékoztatás követelményeivel ellentétesen nyilvánvaló hazugságokra költi a kormányzat, amivel hűtlen kezelést követ el.
Ilyenként említették például a 13. havi nyugdíj „megvédése” érdekében az írott és elektronikus sajtóban, valamint óriásplakátokon is terjesztett hirdetéseket, amelyekben a kormányzat az Európai Unió Parlamentjét, a magyar ellenzéket és személy szerint Magyar Pétert vádolta azzal, hogy el akarják venni a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjkorrekciót.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság ezt a feljelentést 2025 júniusában azzal utasította el, hogy mivel a hirdetések „a kormány irányelveinek megfelelő tartalmat hordoznak, a kormány elveit közvetítik a választók felé, a megrendelésük, illetve finanszírozásuk így nem jelenthet kötelességszegést, ennélfogva nem értékelhető hűtlen kezelésként sem”. E logika szerint viszont a kormány minden kommunikációs költése jogszerű lenne, hiszen azt nyilván azért rendeli meg, hogy „irányelveinek megfelelő tartalmat hordozzon”.
A rendőrség elutasító határozata miatt bírósághoz forduló civil szervezet ezzel szemben úgy érvelt, hogy „egy hirdetés közérdekű – tehát közpénzből finanszírozható – jellegét nem a közzétevő személye, hanem a hirdetés tartalma alapján kell megítélni”.
Vagyis álláspontjuk szerint a nyomozó hatóságnak érdemben kell vizsgálnia, hogy a hirdetések valóban a teljes társadalom érdekét szolgálják-e, vagy egy a kormányzattól elkülöníthető entitás, például egy párt (akár kormánypárt) érdekében jelennek-e meg, az ő véleményét, értékrendjét közvetítik-e. A kormányzat pártcélt szolgáló kommunikációs kampányai pedig ennek megfelelően tiltott pártfinanszírozásnak minősülnek.
A kifogásnak helyt adó bíróság hangsúlyozta, hogy „valótlan tényállítások nyilvánosság felé közvetítése” nem szolgálhatja a társadalom javát, sőt, az kétségkívül ellentétes a közérdekkel, így értelemszerűen a kormányzati hirdetésekre elkülönített pénzösszegek sem költhetők erre jogszerűen.
https://hvg.hu/kkv/20250910_balasy-gyula-rogan-antal-nkoh-nyomozas-rendorseg
A K-Monitor szerint az ügy minden olyan közpénzköltés büntetőjogi megítélésében precedensértékű lehet, amelyet a kormányzat hamis indokokkal, például közelebbről meg nem határozott nemzetgazdasági vagy gyermekvédelmi érdekekkel, adott esetben az országot fenyegető háború vagy kormányváltás elleni védekezéssel kíván legitimálni.
Hozzátették ugyanakkor, hogy „a nagy kérdés persze, mint minden ilyen esetben, itt is az, hogy a nyomozó hatóság érdemi nyomozást fog-e folytatni, és érvényesíti-e a bírósági végzésben foglalt vizsgálati szempontokat, vagy egyszerűen elfekteti az ügyet”.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
Olvasd tovább itt: hvg.hu
