Olaszliszka több száz roma lakosa április 12-én triplán is ítéletet mond arról, hogy elégedett-e a Fidesz bő másfél évtizedes regnálásával. A zempléni faluban ugyanis a tűzifabotrány után gyakorlatilag kiszorították a hatalomból a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, Orsós Pétert, miután elégedetlenségének adott hangot, amiért a mélyszegénységben élő falubeliek tüzelőanyag nélkül maradtak. Így a helybéli romák nemcsak az országgyűlési választáson induló jelöltekre és a nemzetiségi listára szavazhatnak, hanem a helyi kisebbségi képviselőjelöltekre is.
Kérdés azonban, szabad lesz-e ez a választásuk, vagy csak a kiszolgáltatottságuk növekszik tovább, ahogy az elmúlt napokban ez kézzelfoghatóvá is vált.
Pedig Orsós Péter nem rövid ideje volt a posztján, húszéves nemzetiségi képviselői múltja van. Most azonban a parlamenti választások előtt, egy olyan kiélezett helyzetben állt a nyilvánosság elé, aminek a következményeivel valószínűleg ő sem számolt.
A roma képviselő elsőként a HVG-nek mondta el, hogy az évek óta nem látott hidegben elfogyott a tűzifa a családoknál, és úgy néztek a legfagyosabb napok elé, hogy a polgármester és a katasztrófavédelem – a kormány ígérete ellenére – nem tudott gyors megoldást találni a tüzelő pótlására. Olaszliszka kereszténydemokrata polgármestere egyébként maga is megerősítette, hogy a kormány által beígért pótlás január 16-áig nem érkezett meg (végül január 26-án kezdték odaszállítani).
https://hvg.hu/elet/20260115_masik-ut-podcast-orsos-lajos-szegenyseg-felzarkozas-pogatsa-zoltan
A roma vezető és a polgármester már a cikk megjelenésének napján meg is kapta a fejmosást a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárától, Dukai Miklóstól, mondván: csak kérniük kellett volna, és máris megkapják a fát.
Ráadásul az országban nemcsak a fideszes képviselőjelöltek kampányoltak azokban a napokban, hanem a Tisza Párt aspiránsai is, és miután Olaszliszkán működik is Tisza Sziget, a borsodi 5-ös számú választókerületi jelöltjük, Lontay László már a cikk megjelenése napján ott járt a faluban. Adományokat vitt, amelyeket a hegyaljai Tisza-szimpatizáns vállalkozók adtak össze. Lontay meg is jegyezte: „Segíteni nem kérdés. Az viszont igen, hogy meddig fogadjuk el, hogy ennek így kell működnie. Egy jól működő országban nem adomány dönti el, ki jut biztonsághoz, és nem a szerencsén múlik, ki vészeli át a nehéz időket.”
A megtorlás nem is maradt el.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
