Nagy János, Szigetszentmiklós polgármestere. (Képernyőfelvétel: Facebook/Nagy János)
Hiába a kormányrendelet a szolidaritási hozzájárulásról szóló bírósági perek lezárásáról, a bíróság mégsem szüntette meg a Pest megyei Szigetszentmiklós 2024-es hozzájárulása ügyében indított eljárást.
Mint arról a Magyar Hang beszámolt, egy friss, Orbán Viktor aláírt kormányrendelet kényszerítette volna a megszüntetésre az ügyben eljáró Budakörnyéki Járásbíróságot, Tergalecz Eszter bíró viszont a tárgyalás elhalasztásáról döntött, az új időpontot május 19-re tűzve ki. Nagy János (Egységben a Városért Egyesület), a 40 ezer lakosú város polgármestere a döntés után munkatársunk érdeklődésére azt mondta: nonszensznek tartja, hogy a miniszterelnök az önkormányzat szolidaritási hozzájárulását érintő ügy tárgyalása előtt két nappal úgy dönt, hogy ellehetetlenítik a bíróság munkáját. Egyúttal megköszönte a bíróságnak, hogy folytatja az ügyük tárgyalását. A Magyar Hang érdeklődésére a polgármester azt mondta: ez a döntés visszaadja a lehetőséget, hogy az önkormányzatok azzal az alapjogukkal éljenek, amelyet a rendszerváltás idején számukra kitaláltak.
A várost 2019 óta vezető Nagy hozzátette, nem csak ez a kötelezettség sújtja őket: tavaly óta újabb sápot kaptak, a Versenyképes járások program keretében. A program lényege, hogy elveszik a helyi iparűzési adó (hipa) többletét azoktól a településektől, ahol a 2024-es év bevételeihez képest több befizetés történt, és egy sokak által elérhető területfejlesztési alapba fektetik. Innen pedig különböző városfejlesztési célokra – például, közlekedési jelzőrendszerre, térfigyelő kamerákra – pályázhatnak a jelentkező települések. „Ezzel a címszóval tavaly 1,1 milliárdot vettek el tőlünk, a rendes adóbefizetésen felül, és még ott volt a szolidaritási hozzájárulás összege is. Miközben pályázhatunk 250 millió forintra a járási program keretében, és a kormány »nagylelkűen« visszaad a városnak 389 millió forintot, igaz, csak áprilisban kapjuk meg” – mondta Nagy. A polgármester szerint ott tartanak, hogy az elvonások miatt érdemben már nem tudják fejleszteni a települést, azt csak fenntartani képesek.
– Szigetszentmiklóson olyan beruházások zajlottak, amelyekből az adóbevételek az önkormányzat működtetését és a fejlesztések folytatását biztosítják. Ha a kormány elveszi azt, amit ezekre a célokra szántak, azzal az önkormányzat működését és a fejlesztéseket lehetetlenítik el – fogalmazott. Hozzátette, ha a városvezetők tudták volna, hogy az adóbevétel nem marad helyben, akkor sok település nem épített volna ipari parkot. Véleménye szerint ezért fontos, hogy eredményes legyen ez az eljárás. Szigetszentmiklóstól 2024-ben 1,9 milliárd forintot szedtek be szolidaritási hozzájárulás címén, ezt érinti a szóban forgó bírósági eljárás.
A polgármester munkatársunk kérdésére közölte: az önkormányzat befizette ezt a pénzösszeget az államkasszába. 2025-re vonatkozóan a sarc mértéke viszont már meghaladta a 2 milliárd forintot. Nagy János azt mondta: ha megállapítja majd a bíróság, hogy alaptörvény-ellenesen vették el a bevételüket, akkor a 2025-ös szolidaritási hozzájárulás címén elvont pénzre is igényt fognak tartani.
A viták kereszttüzébe került kormányrendelet egyebek mellett kimondja: „a 2023–2025. években esedékessé vált szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosan folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti. A perköltséget az állam viseli”. Továbbá azt is, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs. A kormány az új szabályok bevezetését az Alkotmánybíróságnak a szolidaritási hozzájárulást érintő tavalyi döntésével és az ukrajnai háború miatt veszélyhelyzeti szabályozással indokolta.
A nap folyamán egyébként a Fővárosi Törvényszék arról tájékoztatta a XV. kerületet, amelynek szintén folyamatban van ilyen pere, hogy alkotmányossági aggályai merültek fel a kormányrendelet kapcsán, mivel „az sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát”, így egyedi normakontroll eljárást kezdeményeznek. Azt is közölték, hogy megfontolják úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatásának kezdeményezését is azon okból, hogy a szolidaritási hozzájárulás intézménye ellentétes lehet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló egyezmény egyes rendelkezéseivel, továbbá a hivatkozott kormányrendelet ellentétes lehet az Európai Unió Alapjogi Charta egyik rendelkezésével.
Olvasd tovább itt: hang.hu
