Rebán Zsolt az ukrajnai kényszersorozás újabb magyar áldozataként hunyt el. Az első áldozat, Sebestyén József, júniusban került elhurcolásra, és miután kifejezte, hogy nem kíván részt venni a háborúban, brutálisan megverték, ami végül kórházba került és ott meghalt. Januárban egy kárpátaljai magyar arról számolt be, hogy a sorozótisztek életveszéllyel fenyegetik azokat, akik betegségre hivatkozva próbálnák elkerülni a frontra vitelt. Zsolt, aki súlyos szívbetegségben szenvedett, január 18-án hunyt el a kiképzés során, függetlenül attól, hogy orvosi igazolása volt a betegségéről.
Szülei, Gyöngyi és Tibor, teljesen összeomlottak a veszteség alatt, és nem tudtak nyilatkozni a fiukról. Egy közeli ismerősük elmondta, hogy Kárpátalján terrorban élnek az emberek, mivel bárki kerülhet veszélybe a viselkedése miatt. Zsolt 41 éves volt, fiatalon akart családot alapítani, de ezt nem tudta megvalósítani. Egyedülálló ember volt, hiszen nem talált megfelelő párt, de szülei számára a legfőbb támasz volt.
Súlyos egészségi állapota miatt csak alkalmi munkákat végzett, például a szülei számára tűzifát hozott, és segített a bevásárlásban. A helyi református gyülekezet tagjai most támogatják az idősebb szülőpárt. Az iszonyatos fájdalom, amit a szülők élnek át, egyszer már meghatározza életüket; Zsolt temetése borzalmas élmény volt számukra, ahogyan a katonák jelenléte és a tiszteletadás zaja is.
Bár Zsolt több orvosi dokumentumot is fel tudott mutatni a szívbetegségéről, a sorozók figyelmen kívül hagyták ezeket, és azt állították, hogy részt kell vennie a kiképzésen, noha nyilvánvaló volt, hogy egészségi állapota miatt alkalmatlan a katonai szolgálatra. A férfi szervezete az edzések következtében néhány nap elteltével felmondta a szolgálatot, és már nem tudták megmenteni.
Forrás ripost.hu
