Az ISZOMM, Huxit, Szocialisták és Demokraták, MERJ, Polgári Válasz, Volner és Duna. Mik ezek? Csak néhány példa azon pártokra, amelyek a pártokból alakultak, és amelyeket valószínűleg csak a legnagyobb politikai rajongók ismernek. Egy parlamenti demokráciában normális, ha sok párt verseng a szavazatokért, de Magyarországon szokatlanul sok új párt, mozgalom és egyéni kezdeményezés jelent meg. Ezek közül sok érdekes történeteket kínál. Nem is beszéltünk még a számos kamupártról, amelyek nem teljesítettek, de a kampánytámogatást jól kihasználták.
Néhány régebben népszerű párt, amely 2026-ra látványosan kisebb lett, új formációkat is létrehozott, ám ezek közül sok hamar feledésbe merült, míg mások kitartóbbak maradtak. Utánanéztünk azoknak a pártoknak és mozgalmaknak, amelyekre az olvasó lehet, hogy fel fog kapni a fejét: „Tényleg, ők is voltak/vannak!?”
A Humanisták, amelyek Barabás Richárd, a Fővárosi Közgyűlésben ülő egykori párbeszédes képviselő politikai kezdeményezéséből alakultak, mindössze 78 nap és három és fél óra alatt váltak párttá. Novemberben, amikor Cseh Katalin csatlakozott, már meg is nevüket bejelentették a közelgő választások kapcsán. Egy Partizán-interjúban azt is mondták, hogy Magyar Pétert tervezik miniszterelnök-jelöltjüknek, ám végül a párt nagyon rövid életű lett, és január végén Cseh bejelentette a végét.
Mint a Humanisták, a többi kis párt esetében is rezdülés volt, hogy valaki a nagyobb parlamenti pártokból elégedetlensége miatt indított új politikai irányzatot. Az is látszik, hogy az idősebb pártokból több ágba is ágaztak, akár azért, mert politikai visszavonulását tervező politikusok vagy orvosok és üzletemberek próbáltak belépni a politikai szcénába.
Az MSZP-ből alakult több új párt, köztük Szanyi Tibor ISZOMM-ja, amelyet 2020-ban alapított, amikor „szörnyű baloldali vákuum” keletkezett az országban. Az ISZOMM nem kíván részt venni a nagy pártok versenyében, Szanyi pedig egy valódi baloldali blokkhoz történő csatlakozásra várta az MSZP-t. Végül Szanyi független jelöltként indul a budapesti választókerületben.
Csupán egy fiatalabb kezdeményezésként említhetjük a Szocialisták és Demokraták pártot, amely Mesterházy Attila, volt MSZP-frakcióvezető irányítása alatt alakult. Mesterházy úgy gondolta, fejlődés szükséges a baloldalon, ezért alapítottak pártot Szakács Lászlóval együtt.
A Demokratikus Koalíció, amely az MSZP-ből vált ki, még mindig parlamenti párkén aktív, ám a legutóbbi felmérések szerint a bejutáshoz szükséges 5%-os küszöbérték elérésével küzdenek, míg Dobrev Klára optimistán látja a jövőt.
A Jobbik, korábban az ellenzék vezető ereje, a legtöbb ágazattal rendelkező párttá vált, a Mi Hazánk pedig a legsikeresebb ága lett. Jakab Péter, a korábbi elnök, 2022 után indította el saját Nép Pártján nevű politikai mozgalmát, de 2026-ra a baloldali DK soraiba kerül.
Vona Gábor, a Jobbik korábbi vezetője, szintén új pártot alapított, a Második Reformkor Párt néven, ám a közelgő választáson ők sem tudják megmérettetni magukat a politikai környezet miatt.
Nem maradhat ki a Magyar Munkáspárt és a Normális Élet Pártja sem, akik szintén készülnek a választásra, bár a sikerük kérdéses.
A választások előtt sok kis és mikropárt bejelentette, hogy nem indulnak, míg mások próbálkoznak a szükséges aláírások megszerzésével. A közelgő választás során valószínűleg a legkevesebb párt logója fog szerepelni a szavazólapon, de a versengés így is megmarad.
Forrás telex.hu
