Átfogalmazás:
A mezőkeresztesi buszállomáson elhelyezett LED-fal az önazonosság fontosságát hangsúlyozza (Fotó: Magyar Hang/Tompos Ádám).
A Lakhatási Koalíció arra szólít fel, hogy vonják vissza a kormányrendeletet, mely az önazonosság védelmét hirdeti, mivel azt diszkrét módon alkalmazzák. A lakhatással foglalkozó szervezetek új szakpolitikai javaslatcsomagot, a lakhatási minimumot mutatták be, felkészülve az idei országgyűlési választásokra.
Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója elmondta, hogy a lakhatási minimum aktualizálására van szükség, mivel a politikai ciklus során nem sikerült orvosolni a problémákat, és sok esetben a lakhatás feltételei romlottak. Az új lakhatási minimum részeként szerepel a helyi önazonosság védelmét érintő jogszabály, amit sok önkormányzat már alkalmazott. Ezek a jogszabályok különféle feltételekhez kötik a beköltözést, mint például a helyiek előnyben részesítése.
A szervezetek azonban problémásnak tartják ezt a megközelítést, mivel szerintük az önazonosságot védő rendelet a lakhatási diszkrimáció egy formája, aminek azonnali eltörlését sürgetik. A lakhatási szegregáció megfékezése érdekében rendszerszintű szociálpolitikai intézkedéseket követelnek.
Czirfusz kiemelte, hogy a rendelet, bár elsőre nem tűnik lakhatási kérdésnek, valójában korlátozza, hogy kik vásárolhatnak ingatlant az érintett településeken. Sok önkormányzat diszkrét módon alkalmazza ezt a jogszabályt, ezért fontosnak tartják annak eltörlését. A rendelet visszavonása csupán a lakhatási minimum egyikpontja, amely a legnagyobb problémákkal foglalkozik, hogy segítsenek azoknak, akiken jelenleg az állam nem tud.
Czirfusz elmondása szerint, amikor elkezdték kidolgozni a lakhatási minimum 2026-os pontjait, az a megállapítás született, hogy a korábbi javaslatok módosításra nem szorulnak, mivel azok még mindig relevánsak. Sajnálatos, hogy a problémák megoldásához keveset kellett változtatniuk, így az állami lakáspolitikai eszközök nem orvosolták a lakhatási szegénység sokszínű problémáit. Például az energiaszegénység terén romlott a helyzet, és a kormány nem tudta kezelni a 2022-es és 2023-as energiaár-emelkedést.
A koalíció tagjai hangsúlyozzák, hogy a lakhatási problémákra rendszerszintű válaszok szükségesek, mivel a különböző társadalmi csoportok eltérő megoldásokat igényelnek. Ha csak egy területen próbálnak beavatkozni, az negatívan befolyásolhatja más csoportok helyzetét is.
Szerintük a lakhatás közügy, amelynek az Alaptörvény által garantált alapjogként kellene szerepelnie. Emellett a kormánynak az éves GDP 1,5%-át kellene lakhatásra fordítania, amelynek felét a lakhatási szegénységben élők támogatására kellene felhasználni. Czirfusz szerint a kormány lakhatási célú kiadásai megközelítik ezt az összeget, de azok elosztása nem megfelelő, a jómódúak körében koncentrálódik.
A tavalyi év végén az Európai Bizottság egy megfizethető lakhatásra vonatkozó tervet fogadott el, amely konkrét ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára, hogy költsenek többet a megfizethető és szociális lakhatás létrehozására.
Forrás hang.hu
