Nagy Attila Tibor Magyar Péter évértékelőjéről kifejtette: „60 percig tartott, megint túl hosszú, de nem annyira, mint október 23-án, akkor 75 perc volt. Az a baj a hosszú beszédekkel, hogy amikor megkérdezzük a hallgatót, fel tud-e idézni egy erős, a beszéd egészét átható gondolatot, akkor minél hosszabb a beszéd, annál nehezebb. Politikai elemzőként erkölcsi és szakmai kötelességem, hogy erre mégis kísérletet tegyek, ezért azt mondom, ez egy alternatív Magyarország programbeszéde volt”.
Horn Gábor szerint a beszéd legfontosabb része a kiegyezésre vonatkozott: „Többször visszajött a gondolat, hogy nem vagyunk egymás ellenségei, bárki is lesz ellenzékben, ugyanúgy része a társadalomnak. Ez olyan elem, amely egyértelműen ezt a másik Magyarországot mutatja”.
A programelemeket már sokszor hallottuk Magyar Pétertől, ezt meg lehetett volna spórolni. Kicsit termelési beszédnek érzékeltem a dolgot, nem érzem, hogy ettől egy Tisza-szavazó úgy érzi, gyerünk, csináljuk, de fontos a kormányzóképesség értelmében, hogy van egy ember, aki felkészültséget mutat, és csapatról beszél. Felmutatta az Orbán-rendszer alapproblémáját, a túlzott centralizálást. Volt a dolognak társadalompolitikai íve is. Abban van hiányérzetem, hogy a lelkesítést nem éreztem. Gyakran érzem Magyar Péteren, hogy tudja magával vinni a tömeget, de most nem. Nagyon azt akarta mutatni, hogy »készen állunk, megfelelünk«
– jegyezte meg a Republikon Intézet vezetője, Nagy Attila Tibor pedig egyetértett Horn Gáborral:
Volt egy nagyon fontos üzenet, külön fel is írtam: egy hazánk van. Ha én lettem volna a beszédíró, akkor azt mondom, legyen inkább csak félórás beszéd, a hosszú programismertető részt ki lehet dobni, és alapvetően egy fő üzenetre, esetleg kettőre alapozni. Érdemes lett volna a beszéd egészét vagy nagyját a nemzeti megbékélésre, a gyűlölködés meghaladására és az egy hazánk van pontra építeni. Medgyessy Péter a 2002-es kampányban nemzeti középről beszélt, árokbetemetést, megbékélést emlegetett, és ez sok embernek tetszett. Magyar Péter jól érzékeli, hogy nem elég kritizálni a fennálló hatalmat, hanem valami alternatívát is kell mutatni.
Horn Gábor úgy látja, „Magyar Péter teljesítette a feladatot. A kérdés, hogy a következő hetekben erről beszélünk-e, vagy arról, hogy háború vagy béke. Ebben a szövegben alig volt szó a nemzetközi helyzet fokozódik című történetről. Magyar Péter nem ment bele abba az utcába, amit Orbán Viktor kínál”.
Magyar Péter a beszédében röviden utalt az elmúlt napok egyik meghatározó közéleti témájára, a hálószobaügyre, amikor úgy fogalmazott, „ha az én magánéletemben kutakodhatnak, akkor mindenki más magánéletében megtehetik ugyanezt. Ha valaki azt szeretné, hogy Rogán Antal vagy Orbán Viktor leskelődjön a hálószobájában, akkor nyugodtan szavazzon a Fideszre”.
Nagy Attila Tibor szerint „ezt ki lehetett volna hagyni, vagy egy másik beszédben, Facebook-posztban leírni. Valahogy nem illett a képbe, mert ennek a beszédnek nagy volt a tétje, ez alternatíva állító beszéd volt. Magyar Péter alapvetően megfelelt ennek az elvárásnak”. Az elemző a külpolitikát illetően úgy vélekedett, a Tisza elnöke igyekezett elkerülni Orbán Viktor vágányát, viszont az kiderült, hogy Nyugat-barátabb politikát kíván folytatni, ennek a megjelenítését szolgálta többek között annak az ígéretnek a többszöri említése, hogy hazahozná az uniós forrásokat.
Horn Gábor kiemelte azt is, hogy Magyar Péter visszahozta a miniszterelnök-jelöltek közötti vita kérdését. A Republikon Intézet vezetője közölte: „A magyar társadalomnak joga van ahhoz, hogy hallja a két embert egy vitahelyzetben. Sokunknak látnunk kellene ezt a vitát a döntéshez. A kiérlelt polgári demokráciák természetes része a jelöltek vitája. Ezek emberi kérdések is: kinek hiszek jobban, kiben bízom jobban? Orbán Viktor nem véletlenül nem vitázik, eddig egy vitát nyert meg, Horn Gyulával szemben 1998-ban. Nem akarja kitenni magát egy kudarcnak, pedig tartozna nekünk a vitával. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ezt elbukná”.
A volt SZDSZ-es politikus azt is megjegyezte, hogy a kultúráról, az oktatásról semmit nem mondott Magyar Péter, amiből arra következtet, hogy a Tisza Párt elnökének fejében is van valamilyen rangsor.
„A megbékélés, hogy egy nemzet van, éles ellentétben áll Magyar Péter eddigi viselkedésével”
Horn Gábor összehasonlítva Orbán Viktor szombati, valamint Magyar Péter vasárnapi évértékelőjét, azon az állásponton van, hogy
Magyar Péter és Orbán Viktor is megfelelt a feladatának. Orbán Viktor a sajátjaihoz szólt, nem akarta a társadalom többségét meggyőzni. A saját szavazói lelkességét akarta növelni, a fenyegetettséget tette az asztalra. Magyar Péter ennek az ellenkezőjét mutatta, itt van ez a két dolog egymás mellett, ezért is tenne jót egy ütközés (a vita), mindannyiunknak.
Nagy Attila Tibor szerint Orbán Viktor beszéde „az Európához való kapcsolataink szempontjából kevésbé volt derűlátó. Végigvonult a beszéden a különböző ellenségképekkel való hadakozás, ezt régóta láthatjuk. Ami újdonság, hogy felsorakozott ide a Shell és az Erste is. Orbán Viktor Európa-szemlélete jóval pesszimistább, mint Magyar Péteré. Magyar lehetségesnek lát egy kiegyezést az Európai Bizottsággal és az Európai Unióval, Orbán inkább a kemény, kurucos, harcos szemléletet képviseli. Orbánék ugyan nem akarnak kilépni az Európai Unióból, de jóval kritikusabban látják, és maguk is aktívan alakítani akarják”.
Ami megegyezik, hogy egyik politikus sem beszélt a jogállamról. Ebben a két politikust nem választják el olyan mély szakadékok. Arra számítok, hogy Magyar Péter miniszterelnöksége esetén sem lesz túl nagy szerepe a parlamentnek, ebből a szempontból lehet, kicsit egyet is ért Orbán Viktorral
– mutatott rá a politikai elemző, hozzátéve, „ami a társadalompolitikát illeti, jelentős különbséget látok abban, hogy Magyar Péter jobban akar az egészségüggyel foglalkozni, ezt szemére is veti a mostani hatalomnak. Orbán Viktor olyan földhöz ragadt kérdésekkel, mint az oktatás, az egészségügy, a szociális ágazat napi problémái a nagyívű és más beszédeiben sem szeret foglalkozni. Magyar Péter azt igyekszik bizonygatni, ha ő lesz a kormányfő, akkor ezekre jobban odafigyelnek”.
Horn Gábor a beszéd-összehasonlításhoz hozzáfűzte, „Orbán Viktor megosztó szöveget mondott, egyértelműen és világosan a sajátjaihoz szólt. A kiöregedett rocksztár, aki azt üzente, hogy »én vagyok a biztonság, az egyetlen lehetséges megoldás«. A másik oldalon láttuk a kiegyezés-elemet. Ebben nagyon különbözött a hangulata a két beszédnek”.
Nagy Attila Tibor kiegyezés-ügyben a hitelességi kérdésre hívta fel a figyelmet: „Hitelesnek tartják-e Magyar Pétert ebben a választópolgárok? Az is érdekelne, hogy ezt a gondolatot végig viszi-e a következő hetekben. Személyesen is láttam, hogy Magyar Péter valamikor nem türelmes a kérdező választópolgárral szemben, valamikor megszégyenít választópolgárokat, a sajtóról nem is beszélve. A sajtóhoz való hozzáállását azzal tudnám jellemezni, hogy beleköt az élő meg a halott fába is. A megbékélés, hogy egy nemzet van, éles ellentétben áll Magyar Péter eddigi viselkedésével. Eddig nem egy nagyon békés, empatikus emberként ismerhettük meg, hanem egy kemény, lázadó, majdnem mindenkivel összevesző politikusként”.
A teljes műsorunkat itt tudják visszanézni. Az Orbán Viktor beszédéről készült elemzéseinket itt, valamint itt találják.
(Borítókép: Horn Gábor, Gáll Csongor és Nagy Attila Tibor 2026. február 15-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
