Képünk csak illusztráció! A 13. havi nyugdíjat 2025. február 12-én egy postás viszi el egy fővárosi ház lakóinak. (MTI/MTVA/Kocsis Zoltán)
Az aktuális nyugdíjjogosultsági rendszer, amely előnyben részesíti a hátrányos helyzetű időseket, évente majdnem 57 ezer forintnyi kárt okoz a nyugdíjasoknak – olvasható a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elemzésében. A tanulmány az ENSZ Emberi Jogokat Figyelő Bizottságának és a Human Rights Watch (HRW) vizsgálatának eredményeire hivatkozva arra figyelmeztet, hogy a magyar kormány nem garantálja az idősek szociális védelmét és megfelelő életkörülményeit. Ennek következményeként a következő kormány első napjától követelni fogják a nyugdíjszámítási rendszer reformját.
Kormányzati reakció nélkül
Juhász László, a NYUSZET alapító elnöke hangsúlyozta, hogy a HRW kutatása rávilágít azokra a kérdésekre, melyek megoldását a nyugdíjas szervezetek már hosszú ideje kérik a kormánytól. A nyugdíjas szakértők, akik számos javaslatot tettek az egyre növekvő szegénység megfékezésére, közöttük a kétmillió idős embert képviselők, nem kapták meg a szükséges támogatást. A jelenlegi társadalombiztosítási rendszer olyan helyzetbe kényszeríti az embereket, hogy döntést kell hozniuk arról, hogy nyugdíjukat élelmiszerre, gyógyszerre vagy fűtésre költik.
A nyugdíjasok folyamatosan csökkenő helyzetét Juhász László a Fidesz-kormány 2011-es intézkedésével magyarázza, amely során megszüntették a vegyes nyugdíjszámítási rendszert, ehelyett csak egy állami pilléret hagyva érvényben. Ez a folyamat tovább súlyosbította a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket. A szervezet gazdasági szakértői, a KSH adatait felhasználva, megállapították, hogy ha a 15 évvel ezelőtt kivezetett svájci indexálás megmarad, akkor a nyugdíjak 23%-kal magasabbak lennének, ami havonta 57 ezer forint többletet jelentene.
Svájci indexálás kockázatai
Farkas András, nyugdíjszakértő, a svájci indexálásról elmondta, hogy ez egy olyan módszer, ahol a nyugdíjak emelését részben az infláció, részben a nettó keresetek növekedése határozza meg. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a svájci indexálás kockázatokkal is járhat, hiszen ha a keresetek csökkennek, az még súlyosabb helyzetet teremthet a nyugdíjasok számára. Egy új, más országok által használt nyugdíjemelési módszer már létezik, amely során a nyugdíjasok a teljes inflációt megkapják, plusz a korábbi év reálkereset növekedésének egy részét.
Gondok a 13. és 14. havi nyugdíjjal
Farkas András szerint a 13. és 14. havi nyugdíj segíthet, de problémás, hogy ezek emelését csak az infláció alapján tervezik. Mivel ezeknek nincs járulékfedezetük, mindig politikai döntésektől függenek. A múltbéli történések azt mutatják, hogy a forráshiány miatt már 2010-ben is megszüntették a 13. havi nyugdíjat. A kétmillió nyugdíjas és a további négyszázezer ellátásban részesülő esetében a 13. havi nyugdíj költsége 620 milliárd forint, és a jövőbeni 14. havi nyugdíj további 620 milliárd forintot jelentene a költségvetésnek.
Farkas András hangsúlyozta, hogy nem fair, hogy mindenki teljes összegű 13. és 14. havi nyugdíjat kap, hiszen ezek nem teljesítményalapú nyugdíjak. Azokban az országokban, ahol léteznek hasonló juttatások, szigorú szabályok vonatkoznak ezekre. Mindezek mellett a nyugdíjrendszer átalakítása lenne a legfontosabb, hogy a nyugdíjemelések beépüljenek a rendszerbe, ahelyett, hogy külön juttatásokkal próbálnák megoldani a nyugdíjasok helyzetét.
Forrás hang.hu
