A Magyar Közlöny 2026. február 25-én kiadott számában megjelent a kormányrendelet, amely Magyarország egész területére kiterjedő védelmi intézkedéseket vezet be. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy az Ukrajna felől érkező olajszállítások január vége óta tartó leállása politikai okokra vezethető vissza, és hogy Kijev további lépéseket tervezhet a magyar energiarendszer zavarására. Ennek következtében elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra fokozott katonai és rendőri védelmét, valamint drónhasználati tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
A rendelet fő célja, hogy koordinálja a védelmi, biztonsági és közigazgatási szervek munkáját az energiahálózat védelme érdekében. A megszervezésért Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter felel, akit egy újonnan létrehozott koordinációs testület segít, melyet szintén ő vezet. A testület tagjai a következők:
– Pintér Sándor, belügyminiszter
– Lantos Csaba, energiaügyi miniszter
– Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
– Biró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
A Honvédelmi Minisztérium felel a testület működéséért. A rendelet előírja, hogy a Magyar Honvédség őrzési és védelmi feladatokat lát el a kijelölt energia létesítményeknél. A jogszabály 2026. február 25-én 23 órakor lép hatályba, és 2026. május 25-én, a parlamenti választások után fog megszűnni.
Az Orbán-kormány intézkedését többen is bírálják. Magyar Péter balassagyarmati fórumán kifogásolta Orbán Viktor nyilatkozatait, amelyeket a Védelmi Tanács ülése után tett. Azt mondta, hogy a miniszterelnök „furcsa kijelentéseket” tett, és figyelmeztette, hogy ne legyenek hamis zászlós akciók, amelyek a fenyegetettséget próbálnák igazolni. Kérte Orbánt, hogy ne gerjesszen félelmet és ne hangolja egymás ellen az embereket, továbbá, hogy ne alkalmazzon olyan megoldásokat, amelyek külföldi titkosszolgálatokhoz köthetők. Arra figyelmeztette, hogy a választásokig a kormányzásra koncentráljon, és fogadja el a választás eredményét.
Rácz András biztonságpolitikai elemző úgy véli, hogy nincs valós alapja annak a feltételezésnek, miszerint Ukrajna Magyarország ellen katonai vagy szabotázsakciót tervezne. Szerinte, ha valódi fenyegetés állna fenn, a kormánynak konzultációt kellett volna kezdeményeznie a NATO szövetségeseivel, így a riogatást „nettó hazugságnak” tartja. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter hasonlóan gondolkodik, és ő is eltúlzottnak tartja, hogy Ukrajna konfliktust kezdene egy NATO-tagállammal szemben, megjegyezve, hogy a háttérben hamis zászlós kommunikációs stratégia is állhat, ami az orosz támadások és az ukrán energiarendszer nehézségeiből fakad.
Forrás 24.hu
