Az utóbbi napokban fokozódott a feszültség Budapest és Kijev között, miután Orbán Viktor miniszterelnök nyílt levélben arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hagyja abba a „magyarellenes politikát”, és indítsa újra a Magyarország energiaellátásában kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket. Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, szerdai beszédében világossá tette, hogy a magyar kormány továbbra sem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, mert ez súlyos gazdasági és szuverenitási következményekkel járna Magyarország és az Európai Unió számára. Az Index információi szerint Bóka a brüsszeli „háborúpárti politikát” és az Ukrajnának nyújtott jelentős támogatásokat említette, amelyek túlzott terhet róhatnak a magyar családokra, amit a kormány nem hajlandó elfogadni. A miniszter elmondta, hogy a Barátság kőolajvezeték ügyével kapcsolatban sajnos csak kevés támogatás érkezik Magyarország felé.
Mikor az Index megkérdezte Bókát a brüsszeli fogadtatásról, elmondta, hogy noha a kőolajvezeték ügye nem szerepelt a napirenden, az Ukrajnáról folytatott vita tulajdonképpen mégis erre összpontosított. Hosszú és érzelmes eszmecsere volt, hangos viták zajlottak.
A tanácsülésen éles vita zajlott arról, hogy Magyarország blokkolhatja-e a 90 milliárd eurós ukrán hitelcsomag folyósítását a Barátság kőolajvezeték kérdése miatt, míg több tagállam úgy vélte, hogy a két ügy nem összefügg. Bóka hangsúlyozta, hogy nem csupán technikai vagy kereskedelmi vitáról van szó, hanem jogi kötelezettségek megsértéséről is, ami új lehetőségeket vet fel Magyarország számára. Elsődleges megoldásként a kétoldalú egyeztetést említette, ám ezt az ukrán fél ellenállása miatt nehezen megvalósíthatónak látta. Rámutatott, hogy Kijev a helyzetet politikai kérdésként kezelve, gyorsan „orosz kérdéssé” alakította. Alternatív megoldásként az uniós intézményeken keresztül való fellépést javasolta, de a Bizottság illetékesei világossá tették, hogy nem kívánnak nyomást gyakorolni Ukrajnára a vezeték újranyitása érdekében. Az uniós intézmények és a tagállamok többsége nem mutatott megértést a magyar álláspont iránt, és nem voltak nyitottak arra, hogy független vizsgálatot végezzenek.
Bóka szerint a kialakult helyzet mögött több ok húzódik meg, köztük az, hogy bizonyos uniós intézmények és tagállamok úgy érzik, hogy Európa Ukrajna oldalán áll Oroszországgal szemben, ennek megfelelően pedig minden problémát ebben a kontextusban értelmeznek.
Forrás www.origo.hu
