Az ukrán nyelvi és oktatási törvények bevezetése valószínűleg arra irányult, hogy megakadályozza, hogy a független történelmű ország orosz nyelven beszéljen, figyelembe véve az Oroszország általi támadást. Ennek a próbálkozásnak az abszurditását jól illusztrálja, hogy számos ukrán nacionalista nyilatkozat orosz nyelvű tévés csatornákon és YouTube-on hallható. Ezen intézkedések következtében azonban komolyan romlott a Magyarország és Ukrajna közötti kiváló kapcsolat, amelyet az ukrán fél folyamatosan elutasít, és újabb érveket keres a magyar igények elutasítására.
Az Európai Bizottságnak terjesztett legújabb ukrán narratíva szerint Magyarország a Janukovics-alkotmány visszaállítására törekszik, ezzel fenyegetve az ukrán nemzetállamot. Valójában Magyarország nem támaszt elvárásokat az orosz nyelv státuszával kapcsolatban, és ha Kijev diszkrét akar lenni a nyelvek védelmében, akkor a Kárpátalján élő magyar közösség nyelvét éppúgy meg tudná védeni, mint a krími tatárokét.
A nyelvi és oktatási törvények miatt a két ország közötti kapcsolat tovább romlott, mivel Ukrajna a nyugati támogatásával a honvédő háború során is alkalmazza a törvények körüli stratégiáját. A helyzet romlása ellenére Kijev nem hajlandó engedményeket tenni, ami folyamatosan emeli a békéért megfizetendő árat. Korábban, a NATO-csatlakozás elvetésével és a 2014-es területi helyzet elfogadásával elkerülhető lett volna a fegyveres konfliktus, mely azóta is meghatározó tényező a béke megteremtésében.
Bár Magyarország nem támogatta Ukrajnát a politikai hibái miatt, igyekezett megőrizni a kulcsfontosságú magyar-orosz energiapartnerséget. Az ukrán politika gyengülésével párhuzamosan Kijev egyre keményebben lépett fel, emellett a kárpátaljai magyar közösséget is sújtó sorkatonai behívás tovább rontotta a viszonyokat. A Mandiner elsőként számolt be a sorkatonai bevonulás során bekövetkezett tragédiákról és az egyes érintettekről.
Forrás mandiner.hu
