A Tisza polarizál, a Fidesz pedig nem képes gesztusokra.

A Tisza polarizál, a Fidesz pedig nem képes gesztusokra.

A közösséghez való tartozás régi tapasztalat, amelyet a politika tudatosan kihasznál, akár ellenségképek kialakítására, akár alulról jövő közösségformálásra – erről szólt a „Választás egy széteső világban” című műsorunk második része, amelyben Bánszegi Rebeka Schultz Nóra politológust és Hatos Pál történészt kérdezte.

### Ellenségképzés
Schultz Nóra először a hazai ellenségképzés hagyományairól beszélt, és megjegyezte, hogy a Fidesz kétharmados időszakaiban nem érdemes túlzottan hangsúlyozni ezt a jelenséget. Szerinte Orbánék gyakran valódi problémákra építik kampányaikat, legyen az a multinacionális cégek vagy a migráció kérdése. A Tisza szavazóinak a pártvezetés igénye a derűs kampányra fontosabb, mint az ellenségképzés; az antiorbánizmus olyannyira erős, hogy felesleges tovább fokozni.

### Politikai Innováció
A Tisza-szigetek kialakítását nem tekinti újdonságnak, de megemlíti, hogy 14-15 év Orbán-kormányzás után ez az első ellenzéki párt, amely aktívan kommunikál a közösségi építkezés fontosságáról, alacsony belépési küszöbbel. Az igazi újítás, hogy a Tisza-szigeteken olyan politikai munkát tanítanak, amit eddig csak pártaktivisták végeztek, és most baráti közösségek is részt vehetnek benne, ami erősíti a legitimitást.

### Polarizálódás
A polarizációtól Schultz nem tartja veszélyben a demokráciát, hiszen ez gyakran a politikai részvételt növeli, bár az erőszak nyilvánvalóan nem kívánatos. Szerinte a Tisza hozzájárul ahhoz, hogy különböző identitások megjelenésével sokkal szélesebb bázist érjen el, beleértve azokat is, akik korábban a Fideszhez tartoztak.

### Hideg Polgárháború
Hatos Pál, a másik vendég, aki „Hideg polgárháború” címmel írt könyvet a 20. századi magyar történelem egy meghatározó időszakáról, arról beszélt, hogy a múltban a magyar társadalom mennyire megosztott volt, amely a fehérterrorral és Horthy Miklós hatalomátvételével kapcsolatosan is érződik. Szerinte ma nem élünk polgárháború közepén, de a társadalmi feszültségek, szavak és konfliktusok olyan méreteket öltöttek, mintha szimulálnánk egy polgárháborút.

### Árokbetemetés
Hatos szerint a magyar történetben voltak sikeres példák is az árokbetemetésre, mint a reformkor és 1848, amikor a nemesség beemelte a jobbágyságot a politikai folyamatokba. Úgy véli, hogy a társadalom minden rétegének fontos, hogy érezze magyarsága értelmét, és hogy nem várhatunk tiszta megoldásokat a bonyolult társadalmi helyzetekre.

Forrás 24.hu