A Cinema City jegyfoglaló rendszere alapján bárhol, kivéve néhány esti vetítést, lehetett találni olyan termet, ahol csak egy fiatal pár ült, reménykedve egy szórakoztató filmben. Nyilvánosan elmondható, hogy akadtak majdnem teltházas előadások is, de ezek a terem méretétől és az időponttól nagymértékben függtek. Ennek a propagandafilmmel kapcsolatban azonban volt saját közönsége.
A propaganda film plakátja ukrán színekben is elérhető!
A Magyar Péter egy folyamatos propagandaalkotás, ami lényegi tartalom nélkül készült.
Állításom szerint a nézők létszáma pontosan annyi, amennyi a Tisza melletti megszervezett népesség és a Magyar Péter iránti elkötelezett ellenzéki szavazók számának figyelembevételével várható. Az emberek elővételben vásárolják meg a jegyeket, hogy biztosan megnézhessék, de ez inkább a lelkesedésük jele. Tipikus eset, amikor nem várhatunk tömegjelenetekre. Magyar Péter pedig szokás szerint eltúlozta a dolgokat, hogy fenntartsa a drámát.
Ez az ember mindig is arra vágyik, hogy üldözöttnek érezze magát, mert így gondolhatja, hogy ő a fókuszpont. Egészséges gondolkodású ember nem készítene magáról ilyen filmet, és főleg nem nézné meg. Ha egyébként a megafonosok mégis megnézték, az valószínűleg szakmai kötelezettségből történt. Más fideszes is látta, és ő azt írta, hogy csak kísérlet gyanánt, tudományos szempontból, kíváncsi volt, milyen érzés a másodlagos szégyen több mint egy órán át. Állítása szerint a „mű” erre kifejezetten alkalmas.
Forrás pestisracok.hu
