Down Világnap: csodás történetek a különlegességről.

Down Világnap: csodás történetek a különlegességről.

Ma ünnepeljük a Down-szindróma világnapját, amely idén egy látványos flashmobbal és megindító személyes történetekkel hívta fel a figyelmet arra, hogy az elfogadás nem csupán szavakban, hanem tettekben nyilvánul meg. A rendezvény középpontjában a Down-szindrómával élő emberek mindennapi élete állt, akik ma már egyre inkább aktív munkavállalók és közösségük aktív tagjai. A szervezők célja az volt, hogy bemutassák: a diagnózis nem határozza meg az egyén értékét vagy lehetőségeit.

A Budapesti műhelyben készültek a Down Világnapra. A Hősök terén színes flashmob és vidám programok várják az érdeklődőket! Katalin, egy édesanya, aki lánya 45 éve él Down-szindrómával, kulcsszereplője a történetnek. Tapasztalatai megalapozták a Down Alapítvány tevékenységét, és ő az intézmény legelkötelezettebb támogatója.

Fontos, hogy a felszín mögé nézzünk, hiszen amit elsőre látunk, az csupán egy része a történetnek. Minden ember mögött egy élet, küzdelem és szeretetteljes világ rejlik, mondja Dr. Gruiz Katalin, a Down Alapítvány elnöke, akinek lánya, Cintia, szintén értelmi sérült, de már dolgozik és aktívan részt vesz a közösség életében.

Katalin hangsúlyozza, hogy a társadalom lassan ugyan, de változik, ugyanakkor sok a félreértés és előítélet. Sokan még mindig csupán a diagnózist látják, de ő mindennap azt tapasztalja, hogy lánya örömét leli a munkában és a szeretetben, akárcsak bárki más – csak más úton jut el ugyanoda.

Számára a világnap üzenete személyes küldetést jelent. Szeretné, ha egyszer elérnénk odáig, hogy a Down-szindrómával élők teljes jogú tagjai legyenek a társadalomnak, ez ne egy álom, hanem valóság legyen.

A rendezvényen bemutatták a mindennapi példákat, amelyek ezt már most is igazolják: Down-szindrómás fiatalok és felnőttek dolgoznak különböző munkahelyeken, például a Gundel Étteremben, valamint sokan kézműves foglalkozásokat is végeznek. Ezek a tevékenységek nemcsak értéket teremtenek, hanem hozzájárulnak az önállóságuk és önbizalmuk növeléséhez is.

Amikor látom őket dolgozni és büszkén bemutatni alkotásaikat, érzem, hogy ez az igazi elfogadás. Nem sajnálatra van szükség, hanem lehetőségekre – zárja szavait a Down Alapítvány alapítója, aki érintett anyukaként beszél.

Forrás ripost.hu