Alkotmánybíróság: M1 Híradója nem sértette az esélyegyenlőséget.

Alkotmánybíróság: M1 Híradója nem sértette az esélyegyenlőséget.


A történet dióhéjban: a Tisza Párt választási kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. ellen. A párt álláspontja szerint az indítványozók megsértették a választási eljárási törvényben szereplő esélyegyenlőségről és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásról szóló alapelveket a hozzájuk tartozó az M1 hírcsatorna Híradó című adásában.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatával a kifogásnak részben helyt adott. Egyrészt megállapította, hogy az M1 hírcsatorna a Híradó című adásában nagyrészt a Fidesz–KDNP-hez köthető politikusokat és szakértőket szólaltatott meg. Másrészt sérült az esélyegyenlőség alapelve, hogy a hirado.hu médiatartalom-szolgáltatásban, valamint a hirado.hu Facebook-oldalon 2026. március 5-én megjelenő tartalmaiban nagyrészt a Fidesz–KDNP-hez köthető politikusoktól származó tartalmakat vett át.

A Kúria helybenhagyta az NVB határozatát

A médiaszolgáltatók felülvizsgálati kérelmére a Kúria végzésével az NVB határozatát helybenhagyta. A végzés elvi tartalma szerint az esélyegyenlőség biztosítását célzó választási alapelv a választási kampányidőszakban a médiaszolgáltatókkal szemben azt a követelményt támasztja, hogy

ne csak egyoldalúan, vagy túlnyomórészt csak az egyik jelölő szervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítse.

A médiaszolgáltatók alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, amelyben a véleménynyilvánítás szabadságához, a sajtószabadsághoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való joguk sérelmét állították.

Hiányzik a megfelelő érvelés

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa határozatában (előadó alkotmánybíró: Handó Tünde) megállapította, hogy a támadott végzés indoklása nem tartalmaz megfelelő érvelést arról, hogy a Kúria által megállapított tényállás mellett és alapján miért merül fel a választási eljárási törvény esélyegyenlőségről szóló alapelvének sérelme.

A közszolgálati médiát nem terheli olyan kötelezettség, hogy a kampányban résztvevő minden egyes jelölő szervezetről vagy jelöltekről mindenben azonos módon, helyen, időben és terjedelemben tájékoztasson.

Az indoklás szerint a választási kampány idején sem kerül át a médiahatóság jogköre a választási bizottságokhoz. A hozzá érkező kifogásokat nem a médiatörvény szabályai, hanem a választási eljárási törvény szabályai alapján kell megítélnie.

A határozathoz Schanda Balázs különvéleményt fűzött. Az alkotmánybíró álláspontja szerint a Kúria a választási jogorvoslati rendnek megfelelő, alapos indokolást adott arra nézve, hogy miért tartja a választási eljárási törvény szerint az esélyegyenlőség elvét sértőnek a kifogásolt műsorfolyamot. Azzal sem értett egyet, hogy a Kúria tévesen kötötte volna össze a kiegyensúlyozottság követelményét és az esélyegyenlőség elvét.

(Borítókép: Az MTVA székháza. Fotó: Szollár Zsófi / Index)