Az Alkotmánybíróság ismételten megsemmisítette a Kúria korábbi döntését, amely a közmédia Facebook-oldalát elmarasztalta. A vita középpontjában áll, mit is jelent a kiegyensúlyozott tájékoztatás. A Kúria március 4-i határozata szerint a Kossuth rádió Facebook-oldala törvénysértő módon egyoldalú volt.
Az Alkotmánybíróság március 13-án felülbírálta ezt a döntést, kijelentve, hogy a Facebook-oldal nem kategorizálható médiaszolgáltatásként, így a médiatörvény szabályait nem alkalmazni. Válaszul a Kúria ragaszkodik ahhoz, hogy a közmédia megsértette a választási alapelveket, és elvárja, hogy pártatlan, átfogó tájékoztatást nyújtson.
A Nemzeti Választási Bizottság a Tisza Párt panaszát követően ismét elmarasztalta a médiaszolgáltatót, amit a Kúria is jóváhagyott. A Kúria úgy vélte, hogy a Facebook-oldal nem lehet teljesen egyoldalú, hiszen a választási esélyegyenlőséget biztosító tájékoztatás azt jelenti, hogy a közvetített tartalmak nem közölhetik kizárólagosan egyetlen jelölt vagy párt nézőpontját.
A Republikon Intézet 334 M1 Híradó adását elemezte, és megállapította, hogy a közmédia kormányzati narratívát közvetít, valamint aránytalanságokat tapasztalt. Az MTVA alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amennyiben nem köteles minden kampány eseményről tudósítani, és szerinte a közszolgálati média nem köteles egyformán kezelni minden jelölőt.
Az Alkotmánybíróság tanácsa, Handó Tünde vezetésével, ismét megsemmisítette a Kúria döntését, hangsúlyozva, hogy a Kúria nem támasztotta alá, milyen események tudósításának hiányát rótta fel.
Az Ab kiemelte, hogy a közszolgálati média nem köteles minden jelölőről azonos módon tájékoztatni, különösen a kormánytagok esetén, akik a kampány ideje alatt is nyilvánosan szerepelnek. A Kúria döntése egy részét az Ab alaptörvény-ellenesnek ítélte meg, mivel nem volt elegendő indoklás és a választási esélyegyenlőség figyelembevételének hiánya miatt.
Külön véleményt nyújtott be Schanda Balázs alkotmánybíró is, hangsúlyozva, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye a közszolgálati médiára fokozottabban vonatkozik.
Emellett egy másik Ab-tanács Salacz László panaszát érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a Kúria megfelelően indokolta, hogy az oktatási intézmények kampányos igénybevételére vonatkozó tilalom miért érvényes, és a jogszabályok értelmezése nem alkotmányos kérdés.
Forrás hvg.hu
