J. D. Vance budapesti látogatása alkalmával ellátogatott a Mathias Corvinus Collegiumba (MCC), ahol nyílt párbeszédet folytatott az MCC hallgatóival, és fontos geopolitikai kérdéseket érintett, amelyek az Egyesült Államok és Európa kapcsolatát, valamint a globális béke megteremtésének kihívásait taglalják.
Az alelnök hangsúlyozta a szuverenitás, a béke és a nyílt diskurzusok fontosságát, miközben kritikusan értékelte a nemzetközi politikai tendenciákat.
Az MCC 30 éves jubileumi eseményét Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke nyitotta meg. Orbán emlékeztetett arra, hogy három évvel ezelőtt, amikor Vance még szenátor volt, a könyvének magyar kiadásáról beszélgettek, most viszont az Egyesült Államok második embereként látogatott el az MCC-be, hogy beszélgessen a diákokkal. Orbán kiemelte, hogy az MCC fenntartási modellje – amelyet liberális kritikusok és Brüsszel is támad – kulcsszerepet játszik az ideológiai sokszínűség fenntartásában, különösen a mai világban, amikor a vezető egyetemek gyakran egyértelmű elköteleződéseket képviselnek.
A beszélgetést Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója vezette, aki először azt kérdezte az alelnöktől, miért fogadta el a meghívást. Vance humorosan megjegyezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ajánlotta neki az MCC meglátogatását, majd komolyabb tónusban elmondta, hogy az intézmény nyílt vitákra és magas szintű oktatásra összpontosító filozófiája vonzotta. A beszélgetés során Vance érintette az amerikai és magyar választások külföldi befolyásolását, és kritizálta Zelenszkij ukrán elnök néhány kijelentését, amelyeket a politikai normák megsértésének tartott. Rámutatott, hogy Magyarország történelmi szuverenitása, mint Szent István koronája, fontos példát mutat arra, hogy néha nemet kell mondani a külső nyomásra, mint például Brüsszel részéről.
Az ukrajnai konfliktus kapcsán Vance méltatta Orbán Viktor békefenntartó erőfeszítéseit, és egyetértett azzal, hogy a helyzet megoldásához elengedhetetlen a felek közötti tárgyalás. Bírálta az európai vezetők hozzáállását, akik szerinte nem tesznek eleget a béke érdekében, valamint az USA-t elkeserítő európai energiafüggőség és a szólásszabadságot korlátozó törekvéseket említette. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban alacsonyabbak az energiaköltségek, mint például az Egyesült Királyságban, és hangsúlyozta, hogy Európának önállóbbá kell válnia energiaellátás terén.
A beszélgetés végén Vance kitért az iráni helyzetre is, különösen a frissen bejelentett kéthetes tűzszünetre. Elmondta, hogy az iráni erők elleni támadásokkal elérték céljaikat, ezért ajánlották a fegyverszünetet, de ennek törékenységére is felhívta a figyelmet. Kiemelte, hogy az iráni vezetésen belül vannak olyanok, akik hajlandók tárgyalni, de akadnak olyanok is, akik hazudnak még a tűzszünet kapcsán is. Az alelnök világossá tette, hogy ha Irán nem mutat jóhiszeműséget, az Egyesült Államok komolyabb intézkedéseket is fontolóra vehet. Donald Trump elnök ugyan egyelőre megfontoltságra kérte Vance-t, de az alelnök szerint az USA nem fog habozni, ha Irán megakadályozza a békefolyamatot. „Ha az irániak valóban hajlandók együttműködni, akkor hiszem, hogy megállapodásra juthatunk” – zárta, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok elnöke eltökélt a konfliktus gyors megoldása érdekében, és nem tűri az obstrukciót.
Forrás www.blikk.hu
