Péntek délelőtt 10 órakor kezdődnek az Országházban az egyeztetések a parlament alakuló ülésének előkészítéséről. Ez a találkozó különösen fontos, mivel először ülnek tárgyalóasztalhoz a Tisza Párt, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom képviselői. A megbeszélések középpontjában a parlamenti bizottságok és a kulcspozíciók felosztása, valamint a májusi alakuló ülés menetrendje áll. Ezen az ülésszakon egyértelművé válhat, hogy ki követheti Kövér Lászlót az országgyűlés élén, milyen bizottsági struktúra érdekli a Tisza Pártot, és hogy az ellenzék mennyire lesz együttműködő az új felállásban.
Pénteken kezdődnek a parlament alakuló ülésének előkészítő egyeztetései az Országházban.
A tárgyalások középpontjában a bizottsági helyek és kulcspozíciók elosztása, valamint az alakuló ülés menetrendje áll.
Jelen állás szerint a Tisza Pártnak 137, a Fidesz–KDNP-nek 56, míg a Mi Hazánk Mozgalomnak 6 képviselője lehet a következő parlamentben. Az átjelentkezéses szavazatok feldolgozása után azonban további mandátumokat szerezhet Magyar Péter csapata, így a parlament végleges összetétele valószínűleg csak szombat estére derül ki.
A köztársasági elnöknek a választások után harminc napon belül, azaz legkésőbb május 12-ig kell összehívnia az alakuló ülést. Sulyok Tamás szerdán a Sándor-palotában találkozott a parlamentbe jutott pártok vezetőivel: Magyar Péterrel, Orbán Viktorról, Semjén Zsoltról és Toroczkai Lászlóról. A Tisza Párt elnöke a megbeszélés után kiemelte, hogy egyetértettek abban, hogy az alakuló ülést a lehető leghamarabb meg kell tartani, és az államfő várhatóan a május 4-i hétre hívja össze azt.
Ez az ülés során tesz majd javaslatot a köztársasági elnök a miniszterelnök személyére, akit néhány nappal később a képviselők többsége választ majd meg. A vasárnapi választási eredmények alapján nem kérdés, hogy Magyar Péter lehet a következő miniszterelnök, akit Sulyok Tamás már felkért a feladatra – értesülhetünk a Telex összefoglalójából.
Az alakuló ülésen az új képviselők esküt tesznek, ezzel hivatalosan lezárul az előző országgyűlés és a kormány megbízatása. Ezt követően az Orbán Viktor vezette kabinet ügyvezetőként működik az új kormány hivatalba lépéséig, korlátozott jogkörökkel: nem köthet nemzetközi szerződéseket, és rendeleteket is csak törvényi felhatalmazás alapján és sürgős esetekben hozhat létre.
Az alakuló ülésen létrejönnek a parlamenti frakciók is. A jelenlegi eredmények szerint legfeljebb négy frakció alakulhat, amennyiben a KDNP önálló csoportot alakít. Orbán Viktor azonban a Fidesz-frakció átfogó megújítását ígérte, hangsúlyozva, hogy az ellenzékben más típusú politikai képességekre lesz szükség. Egyelőre nem közölte, kiknek a mandátuma lehet veszélyben, illetve ki vezetheti az ellenzéki frakciót.
Az alakuló ülésen választják meg az országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit, valamint döntés születik a parlamenti bizottságok létrehozásáról is. A házelnöki poszt az egyik legfontosabb közjogi tisztség Magyarországon, amelyet Kövér László tölt be 2010 óta. A pénteki tárgyalások során akár az is kiderülhet, ki lehet a Tisza Párt jelöltje erre a kulcsfontosságú pozícióra.
A házelnök tevékenységét alelnökök és jegyzők segítik, számukat jogszabály nem korlátozza. A 2022-es ciklusban hat alelnök és tizenkét jegyző dolgozott a parlamentben, köztük kormánypárti és ellenzéki politikusok is, akiknek megbízatása az alakuló üléssel lezárul.
A pénteki egyeztetésen szóba kerülhet, hogy a Tisza Párt hány alelnöki helyet biztosít az ellenzéknek, és miben szólhat bele a jelölésekbe. Kérdés, hogy mi történik a háznagyi tisztséggel, amelyet a Fidesz 2012-ben állított vissza. Ezt a posztot az utóbbi években a fideszes Mátrai Márta töltötte be, aki most jelentős végkielégítéssel távozik.
Fontos napirendi pont lehet a parlamenti bizottsági rendszer átalakítása is. Ezek a testületek kulcsszerepet játszanak a törvényalkotás során: itt dől el, mely javaslatok kerülnek a plenáris ülés elé, itt vitatják meg a módosításokat, és itt hallgatják meg rendszeresen a minisztereket is. Az előző ciklusban 15 bizottság működött, a helyeket a mandátumarányok szerint osztották el.
Magyar Péter korábban jelezte, hogy az új országgyűlés első időszaka rendkívül intenzív lesz: a heti ülések visszaállítását, vizsgálóbizottságok jogköreinek megerősítését, valamint a parlamenti jelenlét kötelezővé tételét tervezik.
Továbbá több fontos intézkedést is bejelentett, köztük intézmények megszüntetését, új hivatalok létrehozását és a törvényhozási rendszer átfogó felülvizsgálatát. Ígérete szerint az új parlament már a ciklus elején széleskörű változtatásokat indítványoz: megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, létrehozzák az antikorrupciós hivatalt, felülvizsgálják az összes sarkalatos törvényt, visszaadják az önkormányzatok hatásköreit, valamint nyilvánosságra hozzák a titkos kormányhatározatokat. Emellett külön vizsgálóbizottságot hoznak létre, amely a nem szövetséges országok magyarországi jelenlétét ellenőrzi.
A párt programja alapján a valódi irányítást ismét az országgyűlés kezébe helyeznék: módosítanák a házszabályt, jogorvoslati lehetőséget biztosítanának a házelnöki döntésekkel szemben, felülvizsgálnák a sarkalatos törvények rendszerét, és kötelezővé tennék a parlamenti bizottságok előtti megjelenést.
A pénteki egyeztetést az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, Such György vezeti. Jelenleg még nem ismert, hogy a pártok részéről kik vesznek részt a megbeszélésen. Magyar Péter korábban jelezte, hogy a Tisza Párt több vezető politikust is delegál majd az egyeztetésre.
Forrás www.blikk.hu
