Fizetésképtelenség közelébe jutott az Igazságügyi Kamara.

„Független és hatékony igazságszolgáltatás nem létezhet működőképes igazságügyi szakértés nélkül” – szögezte le beszélgetésünk elején Schváb Zoltán, aki már második négyéves ciklusát tölti az idén fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara élén. Az elnök érthetetlennek és rendkívül felelőtlennek nevezte azt a folyamatot, amely a több mint kétezer igazságügyi szakértőt képviselő köztestület ellehetetlenítésére irányul.

Elvonták a költségátalányt

A törvényességi felügyeletet ellátó Igazságügyi Minisztérium ahelyett, hogy jogalkotási eszközökkel segítette volna a gondokkal küszködő igazságügyi szakértés feltételeinek javítását, együttműködésre törekedett volna a kamarával, mondhatni, fogadta volna a köszönésünket, arrogáns módon, hatalmi szóval magához vonta, majd ezután meg is emelte a kamara legfőbb bevételi forrását, a kamarai költségátalányt

– vágott a dolgok közepébe a köztestület vezetője. Indoklásul elmondta, hogy munkájukat 2024 végéig két alapvető bevételi forrásból finanszírozták: a tagdíjból és a költségátalányból. Ez utóbbiból származott a költségvetésük kéthamada. A költségátalány úgy kötött ki a kamaránál, hogy a kirendelő hatóság díjjegyzékenként 1000 forint költségátalányt fizetett az igazságügyi szakértőnek, aki az így összegyűlt összeget negyedévente átutalta a kamarának.

Aztán az igazságügyi kormányzat egy tollvonással, 2025 elejétől elvette a költségátalányt, és átnevezte képzési hozzájárulásnak. Lépésüket azzal magyarázták, hogy a szakértők szakmai továbbképzését ezután az igazságügyi tárca végzi. És ezzel még nincs vége – folytatta az elnök. – Ahhoz képest, hogy minisztérium tavaly nyáron duplájára, 1000-ről 2000 forintra emelte a képzési hozzájárulást, szinte ugyanazzal a lendülettel másfélszeresére növelte a szakértők jogi oktatásának és vizsgájának díjait. Ki érti ezt? Vagy azt, hogy miközben a szakértők szakmai továbbképzéséről szóló rendelet három hónapja hatályba lépett, és a képzési időszak február 15-én megkezdődött, a továbbképzésről máig nincs érdemi információnk. Pedig pénzhiányra igazán nem hivatkozhatnak – jegyezte meg maliciózusan a kamarai vezető.

A miniszter közbelép

Arra a kérdésre, hogy most miből finanszírozzák a kamara működését, Schváb Zoltán közölte: a kiegészítő tagdíjból. Hozzátette: a költségvetési korrekció nélkül már fizetésképtelen lenne a kamara. Emellett meghúzták a nadrágszíjat is, és a minimálisnál is minimálisabbra redukálták a hivatali személyzetet. Ma nincs se főtitkáruk, se jogi titkáruk, de szakított a kamarával az őket képviselő ügyvédi iroda is, mert a kamarai feladatok túlzottan lekötötték erőforrásaikat, és ezért csak korlátozottan tudtak egyéb ügyeket ellátni. Közbevetésünkre, ki látja el most a főtitkári teendőket, az elnök mosolyogva magára mutatott, megjegyezve, hogy már pályázatot írtak ki az állásra, és keresik a megfelelő jelöltet.

A kamara helyzete azért sem rózsás, mert az elmúlt hónapokban nyílt konfrontációba kerültek az Igazságügyi Minisztériummal. Két per is zajlik köztük. Schváb Zoltán ismertetése szerint az első pert azért kellett megindítani a kamarának, mert a szakértői törvény alapján a miniszternek csak arra van joga, ha a szabályzat vagy annak valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, akkor figyelmeztetés mellett felhívja a kamarát a szabályzat megfelelő módosítására.

Az elnök úgy vélekedett, hogy a minisztérium ezzel elvonta a bíróság határkörét, tudniillik csak az lenne jogosult szabályzat megsemmisítésére. A Fővárosi Törvényszék a kamara azonnali jogvédelem iránti kérelmét ugyan elutasította, de kimondta, hogy a miniszter felhívásához nem fűződik közvetlen joghatás.

Ez mit jelent? – kérdeztük. Interjúalanyunk szerint azt, hogy a tagdíjat be kell fizetni. A bíróság pedig azzal indokolta a per megszüntetését, hogy mivel a miniszter jogszerűen nem semmisíthet meg szabályzatot, ezért nem is tette meg. – Azért fellebbeztünk a végzés ellen, mert szerintünk attól, hogy jogszerűen nem tehette meg, még megtette, és ezt a jogellenes felhívást meg kell semmísíteni.

A másik pert a minisztérium indította. Ebben kérték megsemmisíteni a tagdíjszabályzatot, valamint a kamarai költségvetést elfogadó határozatot is. Arra hivatkoztak, hogy a döntéseket hozó küldöttgyűlés nem volt határozatképes. „Mi azt állítjuk, hogy igen, csak egyes küldöttek nem szavaztak. Ennek az ellenkezőjét a miniszter nem bizonyította, nem is lehet bizonyítani. Másrészt: szemben a keresettel, nem vezettünk be a tagdíjon kívül más fizetési kötelezettséget, hanem a tagdíj áll két részből, amelyet viszont semmi nem tilt” – állította a kamarai vezető.

Kiüresített autonómia

Kérdésünkre, mi állhat a kamara és a minisztérium közötti nézeteltérés hátterében, azt felelte, hogy tapasztalatai szerint a kézi vezérlésű, politikai indíttatású igazságügyi kormányzat konstruktív együttműködés helyett az utóbbi években szinte állandóan a konfrontációt kereste, többször is átlépte a törvenyességi felügyelet határait, míg az igazságügyi szakértéssel és a kamara ügyeivel foglalkozó minisztériumi apparátus teljesen elszakadt a való világtól.

A pereskedésnek, a kamarai döntések sorozatos vétózásának nagyon rossz üzenete van, mert kiüresítik a köztestületi autonómiát, arról nem is beszélve, hogy a végrehajtó hatalom részeként óvakodni kellene a független igazságszolgáltatási hatalmi ág tevékenységébe való jogellenes beavatkozástól is

– vélekedett Schváb Zoltán, aki nagy reményekkel tekint az új minisztériumi vezetéssel való együttműködés elé, ígérete szerint keresni fogják a kapcsolattartás formáit. „Az igazságügyi szakértők speciális szaktudására, kompetenciájára a jövőben is számíthat a magyar igazságszolgáltatás” – hangsúlyozta a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!