A klímaváltozás következményeként a zöldterületek kezelésének hagyományos módszereit meg kell újítani – állítja Bardóczi Sándor főtájépítész. Az új kihívások, mint a túlélés és az alkalmazkodás, folyamatos kísérletezést igényelnek, ezért a FŐKERT és Budapest kidolgozta az új faültetési protokollt.
Ez a Budapest Faültetési Rendszer lehetővé teszi, hogy a fiatal fák képesek legyenek átvészelni a szárazságot, megfelelő tápanyagot vegyenek fel, és elérjék a levegősebb, kevésbé tömör környezetet, ami segíti a talajtakarásban is – mondta.
A friss ültetések, különösen a február-márciusban kiültetett fák, komoly veszélynek vannak kitéve a közelgő, pusztító nyáron, mivel még nem gyökereztek meg. Az öntözési lehetőségek pedig korlátozottak. A VI. kerület részt kíván venni az Önkéntes Vízadás programban, míg a XI. kerület a kaszálatlan május kezdeményezéshez csatlakozott.
Gajdos László, a jövőbeni környezetvédelemért felelős miniszter, április aszályára reagálva hirdette meg a „vágatlan május mozgalmat”, amelyhez már Székesfehérvár és Budapest is csatlakozott.
Bardóczi véleménye szerint a nyáron komoly klimatikus vészhelyzet vár ránk, amelyet tavaly csak civilek és felelős cégek segítségével tudtak enyhíteni. Szerinte most nem új fák ültemelésére van szükség, hanem gyakorlati segítségre (Önkéntes Vízadás) vagy a Zöld Budapest Alapítvány pénzügyi támogatására. „Ültetni tudunk, de a friss fák megóvása komoly erőforráshiányban szenved.”
Bardóczi kiemelte, hogy a főváros talán legpusztítóbb nyara vár ránk, ezért minden segítségre szükség lesz.
Magyar Péter május elején bejelentette, hogy az egyre súlyosabb aszályhelyzet és a folyóink, valamint a talajvíz alacsony szintje miatt sürgeti Gajdos Lászlót egy gyors vízügyi cselekvési terv kidolgozására.
Áprilisban átlagosan 40 mm csapadék szokott hullani, de idén mindössze 4 mm esett, tehát a megszokott mennyiség tizede sem teljesült. Az Időkép szerint ez az egyik legszárazabb április 1901 óta.
Ez a csapadékhiány már a folyóinkon is látszik, például az Ínség-szikla megjelent a Dunában. Az aszály egyre szélesebb körben terjed, a talaj felső félméteres rétegéből 60–70 mm csapadék hiányzik sok helyen, és a talaj legfelső 20 centimétere kritikus szint alá csökkent.
Forrás telex.hu
