Index – Belföld – Az Európai Bizottság szerint uniós jogot sértett Magyarország a koronavírus-járván…

Index – Belföld – Az Európai Bizottság szerint uniós jogot sértett Magyarország a koronavírus-járván…


2021 júliusában döntött úgy a magyar kormány, hogy bejelentési kötelezettség alá esik az építőanyagok kivetele, a magyar állam elővásárlási és vételi joggal rendelkezik az érintett építőanyagok tekintetében. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mint írják,

a szóban forgó eljárás mennyiségi korlátozással azonos hatású és nem igazolt intézkedésnek minősül, és ezáltal sérti az áruk szabad mozgásának elvét.

Mivel a korlátozások harmadik országokra irányuló kivitelre is kiterjednek, a Bizottság szerint Magyarország figyelmen kívül hagyta az Európai Unió területén fennálló kizárólagos kereskedelmi politikáját.

Magyarország szerint azonban az intézkedés túl esetleges vagy túl közvetett. A kormány kimondta, hogy a kritikus infrastruktúrákat szeretnék megvédeni azáltal, hogy ezek építőanyag ellátását is biztosítja. Eredménytelen egyeztetések után az Európai Bizottság 2023-ban beperelte a magyar kormányt, a mostani ítélet szerint megállapították, hogy Magyarország kötelezettséget szegett.

A bíróság azt is megállapította, hogy az intézkedések adminisztratív terhet jelentenek, a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírságot helyeznek kilátásba.

Ezeknek az intézkedéseknek kifejezett céljuk az építőanyagok kivitelének korlátozása, ekként a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedéseknek minősülnek, amelyeket főszabály szerint tilt az áruk szabad mozgásának elve

– szögezte le a bíróság, továbbá kijelentették, hogy Magyarországnak nem sikerült bizonyítania, hogy „az érintett nyersanyagok és építőanyagok hiánya valamely alapvető társadalmi érdeket érintő, valós és kellően komoly veszélyt jelent”.

A magyar kormány a közbiztonságra sem hivatkozhat megalapozottan a harmadik országokba irányuló kivitelre vonatkozó korlátozások igazolása érdekében. Kitértek továbbá arra is, hogy Magyarország szabályt szegett azzal, hogy a három hónapos felfüggesztési időszak lejárta előtt fogadta el az intézkedéseket, a módosított szabályozási tervezetet pedig nem jelentette be a Bizottságnak – közölte a HVG.