Rendőrök strázsálnak a Szőlő utcai javítóintézet bejáratánál 2025. december 9-én. (Fotó: Magyar Hang/György Zsombor)
„Vége van, Kicsi!” Menczer Tamás fideszes képviselő mutatta be ekként az országnak Magyar Péter személyén keresztül, hogyan kell magas lóról kioktatni a politikai riválist. Menczer nagy vihart kavart mondata a pécsi Szikla gyermekotthon előtt hangzott el tavaly decemberben, amikor a Tisza Párt politikusa ajándékokat szeretett volna átadni az intézménynek. A politikust máskor a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója vagy Fülöp Attila államtitkár fogadta az általa felkeresett intézményeknél, és változatos indoklással nem vették át tőle a gyerekeknek szánt ajándékokat. A III. kerületi Szilágyi Erzsébet Gyermekotthonnál szerződés hiánya volt a kifogás.
Ezzel szemben idén több gyermekotthonban átvették Magyar Pétertől az ajándékokat, így elmaradtak a kínos politikai összecsapások a gyermekvédelmi intézmények előtt. Ez nem véletlen: idén a még mindig éles Szőlő utcai ügy árnyékában, négy hónappal az országgyűlési választás előtt a tavalyinál is rosszabbul festhettek volna a virtuális világban a hasonló képsorok.
Ember Zoltán, az Iránytű Intézet ügyvezetője érdeklődésünkre emlékeztetett: tavaly a kormány jogászkodással felelt Magyar Péter politikai akciójára. – A megmondóembereknek nagyon hosszan kellett levezetniük, hogy milyen jogszabályok miatt nem tudják fogadni az ajándékokat. A Fidesz nagyon jól tudja, hogy ha valamit nem könnyű megmagyarázni, és a magyarázat izzadságszagú, akkor az rossz válasz. Ezt a következtetést levonták. Másrészt ismét reflektorfénybe került a gyermekvédelem, így a választók is jobban figyelnek a témához kapcsolódó ügyekre. A Fidesznek nem állt érdekében halmozni a problémát, jobb túlesni rajta, hiszen Magyar Péter tavaly is nagy mennyiségű közösségi oldalas bejegyzésben mesélte el, hogy ki és miért nem fogadta az ajándékokat. Az átvétel megtagadása még több figyelmet váltana ki – hívta fel a figyelmet az elemző.
A már említett Szőlő utcai ügy újabb felvonása arról szól, hogy az ott működő javítóintézet élére megbízott igazgatóként kinevezett Kovács-Buna Károly bántalmazott egy gyermeket, és ezt videófelvétel örökítette meg. Az igazgató azt megelőzően lemondott, hogy a felvétel nyilvánosságra került volna. Az előző heti fejleményeket a Fidesz átkeretezéssel igyekezett új mederbe terelni. Az addig a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ernyője alatt működött intézetről egy éles váltással bűnözőként emlegetett fiatalok fogva tartási intézeteként kezdtek beszélni. Így tett Gulyás Gergely a kormányinfón és Lázár János építési és közlekedési miniszter is.
Amikor lapunk Lázár hajdúszoboszlói fórumán azt kérdezte tőle: ha most egyik napról a másikra született döntés arról, hogy a rendőrség hatáskörébe kerülnek a javítóintézetek, akkor ez miért nem vetődött fel az elmúlt 15-20 évben, úgy felelt: ennek a határozatnak már az elmúlt 35 évben meg kellett volna születnie. Többféle olyan intézet és intézmény van, ahol fiatalkorú bűnelkövetők vannak – fogalmazott.
Ember Zoltán a kormánypárti stratégia apropóján emlékeztetett: korábban válság esetén a Fideszt lefagyás jellemezte, kellett néhány nap, amely alatt kitalálták a kommunikációs és politikai irányt. Ezúttal azonban volt kész narratíva, vagyis tudhattak a videó létezéséről és számíthattak a megjelenésére. – A Fidesznél az említett lefagyások nem bénultságot jelentettek, hanem annak a keretnek és narratívának a megtalálását, amely fenntartható, vagyis működik holnapután és azt követően is. A Kubatov Gábor pártigazgató által elmesélt „új Fidesznél” nincsenek napok arra, hogy a megoldást megtalálják. Ez szembemegy azzal, amit a Fidesztől az elmúlt 15 évben láttunk, és itt becsúszott egy hiba. Kérdés, hogy ez a gyors átkeretezés – a Szőlő utcai intézmény fiatalkorúak börtöne, ahol bűnözők vannak – működött-e? Mindenesetre a miniszterelnök a digitális polgári körök mohácsi gyűlésén és a Mandinernek adott interjújában is merőben más hangot ütött meg. Ezek azt jelzik, hogy az első narratívájuk nem volt jó – mondta az elemző.
Véleménye szerint az ügy következményei látszódnak a 21 Kutatóközpont szerdán publikált közvélemény-kutatásában is, amelynek adatfelvétele december 12. és 16. között történt. Eszerint a Fidesz támogatottsága visszarendeződött a nyári szintre, ellenben a Tisza tudott növekedni. Jelezte, hogy bár „egy forrás nem forrás”, de a támogatottsági adatban lévő elmozdulás jelentősnek látszik. Ezért lesz érdekes figyelni, hogy a karácsonyig még megjelenő kutatásokban látható lesz-e majd hasonló tendencia. Ember Zoltán közvélemény-kutatóként úgy véli, hogy nincs még annyira közel a választás, hogy a pártot választani tudó biztos szavazók adatából messzemenő következtetéseket lehetne levonni. Ezért a teljes népességre és a pártot választani tudókra vonatkozó adatok inkább a mérvadóak (előbbiben 8 százalék, utóbbiban 11 százalék a Tisza előnye).
Ember Zoltán számára feltűnő továbbá, hogy a Tisza Párt a jelöltállítás befejezése óta ismét egységesebb képet mutat magáról, mint amilyen augusztus és november vége között volt. Szerinte ennek egyik oka az lehetett, hogy a jelöltállítás sok erőforrást lekötött a pártban.
Többen hallottak a Szőlő utcáról
A 21 Kutatóközpont a Szőlő utcai ügy felmérésben megmutatkozó hatásáról azt publikálta: valamivel többen hallottak a december 12. és 16. közötti mérés során megkérdezettek az intézményről, mint amit a szeptemberi adatsor mutatott – 48-ról 52 százalékra nőtt azok aránya, aki saját bevallásuk szerint sokat halottak róla, és mindössze 17 százalék azoké, akik semmit. Noha a legnagyobb arányban az ellenzéki választóközönség értesült az eseményről, a téma korántsem maradt buborékban: a kormánypártiaknak mindössze 16, de még a pártnélkülieknek is csak egyharmada állította, hogy nem hallott az ügyről. A Fidesz-szavazók 41, a pártnélküliek 27 százaléka pedig kifejezetten sokat találkozott az eseménnyel, ami azt jelenti, hogy jelentős részüknél legalábbis nem kizárt, hogy elgondolkodtatta őket – írták. Megjegyezték: talán még sokatmondóbb, hogy a politikai iránt alig érdeklődők körében is mindössze 22 százalék volt a nem értesülők aránya, de még az egyáltalán nem érdeklődőknek a fele is legalább valamennyit hallott az ügyről.
Olvasd tovább itt: hang.hu
