„Egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazon a versenyen vesznek részt a felek. Persze, a végső cél a választás megnyerése, ugyanakkor ez az öt esemény is csak egy-egy eleme a több ezer összetevőből álló folyamatnak. Utólag sem fogjuk tudni megmondani, hogy itt mi dőlt el, vagy eldőlt-e bármi is” – hűtötte le gyorsan a kedélyeket Ranschburg Zoltán politikai elemző, amikor a dupla országjárás tapasztalatairól kérdeztük.
Szerinte az öt gyűlés egyben sem elegendő ahhoz – pláne, hogy egyik alkalommal sem történt igazán olyan dolog, ami alapjaiban változtatta volna meg a kampányt –, hogy győztest hirdessünk, ugyanakkor az áprilisi választás kimenetele szempontjából nagyon fontos, hogy ki uralta a napirendet, és ennek a dinamikája érdekesen alakult.
Szegedi DPK-gyűlés december 20-án
Fazekas István
„Magyar Péter azzal, hogy rászervete a saját gyűléseit a Fideszéire, azt már elérte, hogy nem engedi át teljes mértékben a terepet Orbánnak” – mondta az elemző. Hozzátette: a fizikailag egy városban tartott eseményeket nehéz nem összehasonlítani, így az elmúlt hétvégéken aki Orbánról vagy a Fideszről beszélt, az nagy valószínűséggel a kihívót is említette.
„Politikai szempontból ez jó elgondolás volt Magyar részéről, minimum döntetlenre hozták a meccset, ráadásul két helyszínen egyértelműen a Tisza került előtérbe.” Nyíregyházán Gajdos László képviselőjelölt bemutatásával érték ezt el, akit ráadásul azután szólítottak színpadra, hogy az általa igazgatott állatparkot Orbán pár órával korábban a térség felvirágzásának egyik példajaként említette. Nem meglepő, hogy a Fidesz azonnal rászállt Gajdosra, a lemondását követelték.
Gajdos László beszédet mondt Nyíregyházán
Lakos Gábor
Mohácson pedig furcsa mód pont azzal nyert a Tisza, hogy el sem ment, ami az elemző meglátása szerint rizikós döntés volt, de bevált. Magyar aznap Budapesten szervezett tüntetésta Szőlő utcai ügy nyomán, amire a Fidesz válasza az volt, hogy a fővárosban nem nagy szám pár ezer embert utcára vinni. Ranschburg azonban másképp látja:
Feladták az előre kitalált stratégiát, cserébe azért, hogy a nem működő ország narratíváját építsék, ami jó döntés volt, mert ez valóban borzalmasan rossz téma a Fidesznek.
Rámutatott arra is, hogy sok kritika éri Magyar kormányoldalról az innováció hiánya miatt, de ez a döntés mindenképpen annak tekinthető, ahogyan Gajdos bejelentése is az volt.
A szegedi záróeseményen a Fidesz mindent megtett azért, hogy előtérbe kerüljön: a legnagyobb gyűlést szervezték, számos kormánytaggal és Orbán is új formátummal állt a nézők elé. Magyar azonban kihasználta Lázár János építési és közlekedési hibáját, és a gyűlésen az ő szlovákozása kapott nagy hangsúlyt, amivel szintén nem tűnt el a kormánypárt mögött.
A Fidesz végig másolással vádolta a Tiszát és megpróbálta kisebbíteni a jelentőségét Magyarék gyűléseinek. Emlékezetes, hogy Rákay Philip Győrben „feltörő Tisza buzgárról” beszélt, ami persze már apad, Orbán pedig Nyíregyházán azzal poénkodott: biztos túl kicsi az ország, nem tudott az ellenfél máshova menni. Ranschburg azonban úgy látja: ez nem egy komoly politikai visszavágás. Sőt a Fidesz mindezzel is a Tiszára reagált.
Rákay Philip és Szabó Zsófi, a DPK gyűlések állandó házigazdái Szegeden
Fazekas István
Ami egyébként a másik irányba is hatott: Magyar egyszer sem felejtette el beszéde során kiemelni, hogy míg ők szabadon látogatható gyűléseket szerveznek, a Fidesz csak azokat engedi a kordonok mögé, akik meghívóval rendelkeznek.
Arcok a Tisza-logó mögött és az emberarcú miniszterelnök
„Közhely, de pont ezért igaz, hogy az embereket elsősorban az őket közvetlenül érintő dolgok érdeklik, a külpolitika pedig hagyományosan nem ilyen” – magyarázta Ranschburg, hozzátéve, hogy a digitális polgári körök gyűlésein ez mégis nagy hangsúlyt kapott. A miniszterelnök hol Moszkvából érkezett, hol Brüsszelbe indult verekedni, vagy éppen az ott elért sikerekről számolt be. Az elemző szerint ez nem véletlen. „Orbán sokszor és régóta beszél külpolitikai fókusszal Európáról, az Egyesült Államokról, a globális helyzetről, de ezt mindig összeköti valamiféle belpolitikai céllal, elmagyarázza, hogy az ő saját történetében ez miért fontos a Magyarországon élő – vagy éppen a határon túli – magyarok számára. Az Ukrajnai béke gazdasági prosperitást, az amerikai elnökkel való barátsága pedig szankciómentességet ad majd.”
Ez eddig hatékony volt, a DPK gyűléseken azonban újított a Fidesz, megindult a kormányfő átkeretezése: elkezdték közelebb hozni az emberekhez a szó szoros és átvitt értelmében is. Előbbire példa a közönségen keresztül érkező Orbán, utóbbira pedig az interjúformátum, ahol személyes vagy annak tűnő témák is többször előkerültek, Nyíregyházán például kiderült, hogy szerinte minél nagyobb hatalmú vezető valaki, annál jobban fél a baciktól.
„A miniszterelnök egyszerre tűnt ezeken a nép fiának és globális vezetőnek, akinek a tetteiből a magyarok profitálnak” – foglalta össze az elemző.
Az interjúk nem voltak zökkenőmentesek, első alkalommal a TV2-es Váczi Gergőt a közönség kritizálta a „tiszás kérdések” miatt, Csiszár Jenőt pedig Orbán szúrta le, miután a kritikusabb kérdéseket gúnyos hangnemben tette fel. A többi „kérdező” általában ritkán akasztotta meg a gondolatmenetét. Ranschburg szerint a formátum ennek ellenére elérte célját, az utolsó eseményen pedig még a korábbiaknál is közelebb került a közönség a miniszterelnökhöz, hiszen közvetlenül tehették fel kérdéseiket. Bár Magyar Péter később arról beszélt, ezek előre megírtak voltak, egy „beszivárgó tiszás” felszólalása – akinek kérdésére Lázár elég hevesen reagált – is azt mutatta az elemző szerint, hogy ez a formátum teljesen nyílt színen Orbán számára veszélyes lehet.
Amíg a Fidesz az emberarcú miniszterelnököt és a kormányzó tapasztalatot, képességet prezentálta a DPK roadshow-n, Magyar a szombati délutánokon arra építette a narratíváját, hogy bemutassa, Orbán nem a magyarok érdekeit képviseli, nem foglalkozik Magyarországgal.
„Ezzel azt a fontos kapcsolódási pontot igyekezett megtörni, amely nem csak az elkötelezett, de még akár a kevésbé lelkes Fidesz-támogatókban megvan, hogy Orbán Viktor tulajdonképpen Magyarország reprezentációja egy személyben, amire ő maga is ráerősít, amikor egyes szám első személyben beszél olyan szerződésekről, tárgyalásokról, amelyek esetében az országot képviseli.” Magyar ezzel szemben igyekezte azt a narratívát erősíteni, hogy a kormány és a kormányfő érdekei nem esnek egybe, az ország vezetése diszfunkcionális és nem látja el a feladatait.
„Az döntheti majd el a kampányt, hogy a nap végén melyik narratíva az erősebb. Az elmúlt évekkel ellentétben ugyanis jövőre nem az fog választást nyerni, aki jobb megoldást talál egy problémára, hanem az, aki el tudja érni, hogy az ő témái dominálják a közbeszédet” – mondta Ranschburg.
Amerikai kampány Fidesz-módra
A Fidesz zárt térben zajló eseményei fényekkel, zenével ránézésre igyekeztek követni az amerikai kampánygyűlések mintáját, ám az ott tapasztalható lelkesítő hangulatot visszavetették a színpadon fotelbe süppedő Rákay Philip vezette panelbeszélgetések, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter papírból olvasott beszéde, vagy épp az, hogy a miniszterelnök is asztalra könyökölve osztotta meg a gondolatait országról, világról.
Orbán Viktor Nyíregyházán beszél
Lakos Gábor
Ranschburg szerint azonban biztos, hogy a Fidesz részéről ez szándékos volt, vagy legalábbis megalapozott. „Az első Harcosok Klubja esemény megmutatta, hogy képes a Fidesz is követni a dinamikus, amerikai mintát, ha itt mégsem emellett döntöttek, akkor ennek a hátterében minden bizonnyal különböző mérések állnak” – mondta.
„A nyugodtabb formátummal általában kevésbé elkötelezett szavazók is megszólíthatók”, a kiemelt jelenetek pedig rendre eljutnak eseményről beszámoló médiumokban, akár közmédiában azokhoz is, akik csak szőrmentén követik a politikát, de a rádiót, tévét néha bekapcsolják.
Érdekes kérdés a helyszínválasztás is. Ezeket korábban a Fidesz jelölte ki, Magyar azután jelentette be a párhuzamos gyűléseket. Érdekes azért, mert nem rajzolódik ki egyértelmű minta. Míg Nyíregyháza vagy Győr billegőnek tűnik, Mohács kifejezetten a kormánypárt bázisa, Szeged viszont tizenöt éve ellenzéki irányítás alatt áll és az 1-es, Szeged nagyobb részét magába foglaló egyéni választókerületben is 2010-ben nyert utoljára a kormánypárt.
Magyar Péter Szegeden
Fazekas István
Az egyértelmű, hogy a városokon belül már úgy választottak helyszínt, hogy azt minden esetben meg tudják tölteni. Bár az elemző úgy látja, ez nem okozhat gondot ilyen nagyvárosok esetében a Fidesznek, a mozgósítással azért nincs minden rendben. Erre utalhat Áder János fellépése az utolsó DPK-gyűlésen is. „A Fidesznek régóta problémái vannak azzal, hogy fiatal húzó neveket hozzanak elő. Vannak persze fiatal politikusok a pártban, de az a megérzésem, hogy nincs akkora mozgósító erejük, mint a régi nagy öregeknek. Sokan az elmúlt években fordultak el a párttól, akár a kegyelmi ügy miatt, számukra fontos kapcsolódási pont lehet például Áder, akivel korábban tudtak azonosulni, akár Fidesz politikusként, akár köztársasági elnökként.”
Szegeden aztán a korábbi köztársasági elnök hozta a formát, hosszan sorolta a Fidesz eredményeit. A volt államfő szerepét Orbán is erősítette, aki annak ellenére, hogy mindenki számára egyértelműen a párt első embere, arról beszélt: bármikor kész átadni a kormányrudat. „Ha megbízható, lassú folyású, nyugodt kormányzást akarunk, akkor megkérjük Áder Jánost, hogy vállalja el. Ha valami kalandort vagy újat akarunk, akkor felkérjük Lázár Jánost. Ha az a fontos, hogy a pénzügyeink rendben legyenek, akkor megkérjük Varga Mihályt, hogy csinálja meg” – viccelődött Orbán
Áder János a szegedi DPK gyűlésen
Fazekas István
A Fidesz hátrányban van, ami decemberben már nagyon kellemetlen
Bár ősszel több független kutatóintézet mérése szerint is (hibahatáron belül) erősödött a Fidesz, a legutóbb készültekben ez már nem látszik, ebben pedig jelentős fordulatot az ősz és az elmúlt hónap gyűlései sem hoztak. Az elemző hozzátette: soha nem tudjuk meg, hogy a DPK-gyűlések nélkül hol állna a kormánypárt népszerűsége, az viszont egyértelmű, hogy önmagukban nem tudtak trendfordulót előidézni. Az pedig, hogy a független intézetek mérései szerint hátrányban van, a kormánypárt számára egyre kellemetlenebb.
Ugyanez az eredmény augusztusban is problémás lett volna, és problémás is volt a Fidesznek, ahogy szeptemberben is problémás volt a Fidesznek, de decemberben már nagyon problémás, mert eltelt egy évszak, úgyhogy nem tudtak ezen változtatni.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
