A politizálás, különösen a választások közeledtével, jelentős családi és baráti konfliktusokat okoz Magyarországon
A politikai eltérő nézetek miatt már több közéleti személyiség kapcsolatában is súlyos feszültségek alakultak ki
Szakértők szerint történelmi és társadalmi tényezők játszanak szerepet a politikai széthúzásban
Nem egy közéleti szereplő vagy politikus és hozzátartozói, barátai közé vert már éket az, hogy mit gondolnak a világról, vagy hogy melyik politikai pártot támogatják. Komoly ellentét pattant ki a közelmúltban a Velkey családban, amikor Velkey György László, a Bethesda Gyermekkórház előtt jelentette be, hogy ő lesz Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének kabinetfőnöke. Az ügy pikantériáját az adja, hogy a kórház főigazgatója az édesapja, Velkey György János, aki a kormányközeli Egészséges nemzetért digitális polgári kör egyik alapítója.
A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, a kormányközeli Egészséges nemzetért digitális polgári kör egyik alapítója, Velkey György János (balra) és fia kapcsolata alaposan megromlott, miután Velkey György László az ellenzéki Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek lett a kabinetfőnöke / Fotók: MTI-Hatházi Tamás / Tisza PPKE
Emlékezetes még a közelmúltból Baló György néhai televíziós műsorvezető és Morvai Krisztina, a Jobbik egykori uniós parlamenti képviselőjének tönkrement házassága – a feleség politikai színre lépése miatt a tévés és a neje között sok konfliktus adódott.
Morvai Krisztina, magyar jogász, 2009-ben a Jobbik EP-listavezetője, majd független európai parlamenti képviselő és néhai férje, az ismert televíziós, Baló György között is voltak ellentétek a politikai „nem egyetértés” miatt / Fotók: MTI-Jan Van de Vel / RTL
A barátok sem kivételek… Az „István, a király” című rockoperát jegyző Szörényi Levente és Bródy János politikai nézetei a rendszerváltás óta jelentősen eltávolodtak. Amíg Szörényi abszolút konzervatív/jobboldali, addig Bródy a liberális értékrendet vallja magáénak, a ’90-es évek elején aktívan szerepet vállalt a szabaddemokraták (SZDSZ) kampányában, a „négyigenes” népszavazás reklámfilmjeiben is megjelent. Szörényi ezzel szemben mindig kritikusabb volt a balliberális értelmiséggel.
Többször volt csörtéjük.
„Leventét egyre inkább a párt jobb szélén fedeztem fel nyilvános rendezvényeken, Csurka István társaságában. Ez számomra elfogadhatatlan volt. Nem is értettem, mit keres Levente abban a társaságban, ahol a rockzenét is nemzetidegen, kozmopolita kultúrának tartották” – nyilatkozta Bródy még a Kurirnak a szerzőtársáról.
Szörényi is elég keményen, nyersen fogalmazott.
– Bródy elvesztette a józan eszét, pedig volt neki – jelentette ki még 2009-ben a TV2-n látott „Húsz év” című műsorában.
Az Illés együttes két tagja, az István, a király rockoperát jegyző Bródy János (balra) és Szörényi Levente kapcsolatát is megbélyegezte a politika. Bródy a liberális értékrendet vallja magáénak, a 90-es évek elején aktívan szerepet vállalt a szabaddemokraták kampányában, míg Szörényi ezzel szemben mindig kritikusabb volt a balliberális értelmiséggel / Fotók: archív
Hasonló cipőben jár Jeszenszky Zsolt kormánypárti influenszer és édesapja, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter.
– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyű kezelni ezt a helyzetet, mert valószínűleg mindkettőnknek nehéz – mondta a Blikknek a véleményvezér, aki számtalan politikai kérdésben teljesen mást képvisel, mint az édesapja. – Vannak köztünk generációs különbségek és előfordulnak konfliktusok akár alapvető kérdésekben is, de az értékrendünk és a mentalitásunk hasonló. A szüleimtől kapott értékrendet képviselem, hálás vagyok mindazért, amit tőlük kaptam. Szerintem ezt viszem tovább, bár erről megoszlik a véleményünk apámmal. Ez nem fog változni, de mindenkinek a gondolkodását ildomos tiszteletben tartani.
Jeszenszky Géza szerint Magyarországon sajnos jellemző, hogy családok, baráti körök szakadtak ketté, házasságok mentek tönkre a politikai nézeteltérések miatt.
– Nem egyedülálló az a sajnálatos viszony, ami köztem és a fiam között kialakult a politikai ellentét miatt, amelynek alapja az Orbán-kormány támogatása, illetve elutasítása, Abban viszont egyetértünk, hogy a beszélgetéseknek, a közös programoknak, vagy étkezéseknek nem szabad megszakadniuk, mi mindketten erre törekszünk – mondta a korábbi külügyminiszter. – Korábban a közös étkezések nagy csöndben zajlottak, nehogy a vitából éles hangváltás legyen. Bele kellett törődnöm, hogy nem tudom meggyőzni a véleményemről, és ő is tudja, nem képes az enyémet sem megváltoztatni.
Jeszenszky Zsolt úgy érzi, ma már sokkal megértőbb aziránt, hogy apja miért ragaszkodik bizonyos dolgokhoz, amelyek felett szerinte eljárt az idő.
– Édesapám a korához képest rugalmasan viselkedik. Kettőnk viszonyának a mélypontján már réges-régen túl vagyunk, és remélhetőleg nem csak felnőtt emberként, hanem apa-fiaként is tudjuk kezelni, hogy egy csomó dologban nem értünk egyet – árulta el Jeszenszky Zsolt.
Jeszenszky Géza, hazánk korábbi külügyminisztere (balra) és fia, a kormánypárti influenszer, Jeszenszky Zsolt is egyetért abban: nem könnyű kezelni a kettejük között fennálló politikai nézeteltéréseket / Fotók: archív / Zsolnai Péter
Jeszenszky Géza hozzátette: közösen szoktak dolgozni a gyümölcsöskertjükben és remélhetőleg még jó néhány évig a sípályán is együtt siklanak majd, mivel Zsolt kiváló síző lett.
– Az április választások után az emberek közötti politikai viták ha nem is szűnnek meg, talán csökkennek. Várom, hogy olyan kormány legyen, amelyik az én európai elkötelezettségemnek megfelel – reménykedett az Antall- és a Boross-kormány korábbi külügyminisztere.
Olvasta már?
Az Orbán Viktor kormányát támogató influenszer azt állította: húga és közte, illetve a család többi tagja között nem okozott törést az apjával szembeni nézetkülönbség.
– Sem a szüleim, sem én nem kívánjuk a húgomtól, hogy állást foglaljon vagy oldalt válasszon a konfliktusban. Ő tudja kezelni mindezt, a világról észszerűen gondolkodik. A karácsonyi vacsora meglepően jól sikerült, főleg a korábbiakhoz képest, ünnepekkor békében együtt volt a család – emlékezett vissza Jeszenszky Zsolt.
El kell fogadni a másik fél álláspontját
Lapunk megkérdezte Zárug Péter Farkas politológust arról, honnan ered a hazai társadalmi megosztottság, ki érte a felelős és mire volna szükség a jelenség visszaszorulásához.
– Ez a történelmünkből fakad, és nagyjából az államalapítástól indul István és Koppány harcától. Jól ismert a reformkortól a dualizmusig a mondás: két magyar három pártot alapít – vélekedett az elemző. – A jelenség csitulásához az kell, hogy a társadalom új generációja valóban demokratikus edukációt kapjon, és a politikai szereplők is elfogadják, versengünk, de az ellenfél álláspontja legitim, nem megsemmisítendő. A politikusok érzik a felelősségüket, csak mindig az ellenfeleiket okolják a megosztottság miatt.
Zárug Péter Farkas politológus szerint, a pártok tagjai tehetnek az ellenségeskedésről, s bár érzik a felelősségüket, mindig az ellenfelekre mutogatnak / Fotó: ATV
Csepeli György szociálpszichológus úgy véli, még inkább élesedik majd a társadalomban a politika miatti feszültség az áprilisi választások után, bárhogy is alakuljon az eredmény.
– A magyar társadalmi karakternek mindig része volt a széthúzás, ami igazán a rendszerváltást követően erősödött fel. Idén is jönnek majd a csalási vádak, a frusztráltak agressziója, a magukat győztesnek tartók elégedettsége, ezért 2026 a konfliktus éve lesz. Ezzel meg kell tanulnunk együtt élni, és remélhetőleg nem fajul el a polgárháborús végletekig, mint ahogy láthatjuk az Egyesült Államokban – hívta fel a figyelmet.
Csepeli György szociálpszichológus úgy gondolja, a választások eredményétől függetlenül, tovább nő majd a politikai feszültség a társadalomban / Fotó: Wikipedia
Bede Zsuzsanna klinikai szakpszichológus véleménye szerint, az egyik megoldás a helyzetre az, hogy az eltérő véleményű emberek kerülik egymást, párkapcsolaton belül pedig nem feszegetik a témát / Fotó: Blikk
Bede Zsuzsanna klinikai szakpszichológus egyetért azzal, hogy megsínylik a politikát a párkapcsolatok.
– A pácienseimen keresztül érzékelem a politika miatt kialakult kapcsolati konfliktusokat, sokan féltek attól tavaly karácsonykor, hogy összevesznek majd a családtagok – nyilatkozta lapunknak a klinikai szakpszichológus. – Az egyik megoldás a helyzetre az, hogy az eltérő véleményű emberek kerülik egymást, párkapcsolaton belül pedig nem feszegetik a témát. Akkor lehetnek komoly konfliktusok, ha mindketten harcosan ki akarnak állni a vélt igazukért.
Hozzátette: a párválasztás előtt álló fiataloknak egyszerűbb a feladata, hiszen ha korán kiderül a véleménykülönbség, akkor azelőtt vége lesz a kapcsolatnak, hogy belebonyolódnának. A különbségek akkor jönnek elő élesebben, amikor a kapcsolatban a felek naprakészen figyelik a politika történéseit. Ahol egyéb konfliktusok is jelen vannak, ott felerősödnek a már meglévő ellenérzések. Szerinte, ez sok jóra nem vezet.
Olvasd tovább itt: www.blikk.hu
