Orbán Balázs a Facebook-bejegyzésében azt írta, a kampányidőszak rendkívül intenzív, és a Fidesz talán a valaha volt egyik legmozgalmasabb kampánya zajlik. Hozzátette, még meglepő helyről is érkezett biztatás: a Telex arról számolt be, hogy a fogyasztói bizalmi index tavaly július óta 12 pontot emelkedett, és februárra kétéves csúcsra jutott.
A Századvég és a GKI indexei alapján a fogyasztói hangulat februárban már jobb volt, mint a 2024-es EP-választás vagy a 2022-es parlamenti választás idején – emelte ki.
A politikai igazgató szerint Zelenszkij elnök ebben a helyzetben döntött úgy, hogy becsatlakozik a választási kampányba a Tisza Párt oldalán, és Brüsszellel egyeztetett módon olajblokád alá vette Magyarországot.
„Mindennapossá váltak az ukrán katonai beavatkozással és szabotázzsal való fenyegetések is Magyarországgal szemben”
– fogalmazott. A közel-keleti konfliktus eközben megrengette az energiapiacokat: meredeken emelkedett a gáz és az olaj ára, szállítóhajókat támadtak meg, Katar és Irán is bejelentette az export szüneteltetését, több ország pedig vészhelyzeti értesítést kapott a cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok késéséről.
Halálos fenyegetés és precedens nélküli lépések
Orbán Balázs felidézte azt is, hogy az ukrán elnök „halálosan megfenyegette Orbán Viktort és ezen keresztül Magyarországot”.
Úgy értékelte bejegyzésében, ez a precedens nélküli politikai fenyegetés rámutat arra, „kikkel volt hajlandó összefogni a Tisza Párt a hatalom érdekében”.
A fenyegetés nem maradt nemzetközi visszhang nélkül – írta –, a Patrióták Európáért frakció, az olasz és a szlovák miniszterelnök, valamint a legnagyobb német párt vezetője is kiállt Magyarország mellett.
A politikai igazgató arról is írt, hogy a kormány megerősítette a magyar energetikai létesítmények védelmét, a hadsereg a héten 75 helyszínen vonult fel.
Magyarország „kiemelt figyelmet fordít a kritikus energetikai létesítményeire” – szögezte le –, mivel szerinte a német Északi Áramlat gázvezetéket is az ukránok robbantották fel, így minden, orosz energiát felhasználó létesítmény potenciális célponttá válhat.
Titkos pénzmozgások és hazai erőszak
Orbán Balázs bejegyzésében kitért arra is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal súlyos bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást indított: ukrán titkosszolgálathoz köthető személyek január óta 900 millió dollárt és 420 millió eurót szállítottak át készpénzben Magyarországon, emellett 146 kilogramm aranytömböt is átvittek az országon.
„Vajon ez kinek a pénze? Az ukrán háborús maffiához köthető?”
– tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy válaszokat követelnek Ukrajna vezetésétől.
A politikai igazgató azt is megírta, hogy a kampányban fizikai erőszakra is sor került: Győrben idős Fidesz-aktivistákat vegzáltak agresszívan, Szentendrén pedig rálőttek a párt egyik aktivistájára.
Súlyosnak nevezte azt a lépést is, amelyet szerinte a Tisza Pártnak kampányoló Fekete-Győr András tett, amikor nyílt levélben fordult a NATO-főtitkárhoz, kérve a katonai szövetség beavatkozását a magyar választások előtt. Ezt „a magyar történelem legsötétebb időszakait idéző” lépésnek minősítette.
Békemenet és nemzeti egység
Orbán Balázs pozitív fejleményként értékelte bejegyzésében, hogy „a Politico és a Telex is megerősítette, a Tisza összejátszik Kijevvel”. Levezette:
Először a brüsszeli Politico írta meg, hogy Brüsszel és Kijev lélegzet-visszafojtva várják az áprilisi választásokat, abban reménykedve, hogy a Tisza majd zöld utat ad Ukrajna EU-csatlakozásának és további pénzügyi támogatásának. Egy ukrán kormányzati tanácsadó azt is beismerte a lapnak, hogy Kijev már most kapcsolatban áll Magyar Péter csapatával. A Telex egyből Magyar Péter segítségére sietett, de nagy igyekezetükben elismerték, hogy a hír igaz.
Zelenszkij olajblokádja visszafelé sült el – véli a politikai igazgató –, a magyarok 69 százaléka ugyanis ellenzi az ukrán lépést, és ugyanennyien utasítják el az orosz energiáról való leválás többletköltségeit.
Magyarország a válaszintézkedéseit fenntartja: amíg nem érkezik olaj, addig Ukrajna nem kap dízelt, és Magyarország blokkolja a 20. szankciós csomagot, valamint az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hadikölcsönt.
Állítása szerint a Nemzeti Petíciót kitöltők száma átlépte az 1,1 milliót, a debreceni háborúellenes gyűlésre pedig több ezer ember érkezett. Orbán Balázs bejegyzése szerint március 15-én a valaha volt legnagyobb békemenetet tartják meg.
(Borítókép: Békemenet 2025. október 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
