Az önazonosságot hangsúlyozó LED-fal a mezőkeresztesi buszállomáson (Fotó: Magyar Hang/Tompos Ádám)
Az állam is elismerte, hogy a helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján a települések diszkrét rendeleteket hoznak létre. A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a jogvédők által kritizált jogszabályok valóban jogsértők, és felszólították az érintett önkormányzatokat a rendeletek visszavonására. A civil szervezetek úgy vélik, hogy az önazonossági törvénynek is el kell tűnnie a jogrendszerből – erről a Társaság a Szabadságjogokért, valamint más jogvédő csoportok egy sajtóközleményben számoltak be szerdán.
A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal megállapította, hogy a vizsgált rendeletek túlnyomó többsége súlyosan diszkriminatív, csak egy esetben nem így van, és ezeket azonnal hatályon kívül kell helyezni. A jogvédők hangsúlyozzák, hogy az ország más területein is hasonló tartalmú önazonossági rendeletek születtek, ezért ezeket is illegitimnek tartják, amelyek célja a hátrányos helyzetű, döntően roma származású emberek távoltartása.
A jogvédők szerint a helyi önazonosságot érintő törvényt el kell távolítani a jogrendszerből, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem csupán elszigetelt jogalkalmazási hibákhoz vezet, hanem rendszerszintű diszkriminatív jogalkotáshoz. Az, hogy a törvény hatályba lépése után országszerte egyszerre jöttek létre olyan helyi rendeletek, amelyek a beköltözőket jövedelmi, vagyoni és társadalmi helyzet alapján szűrik, azt jelzi, hogy a törvény maga vált a diszkrét önkormányzati gyakorlat katalizátorává. Ha egy jogszabály nyomán sok jogsértő rendelet születik, akkor nem elegendő az egyes rendeletek utólagos kiigazítása; szükség van a törvény teljes eltávolítására a jogrendszerből – állítják a jogvédők.
Hozzátették, hogy az Alaptörvény módosítása és a helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása óta folyamatosan figyelmeztettek a jogvédők és civil szervezetek arra, hogy a törvény célja nem más, mint a hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású emberek kiszorítása és letelepedésük megakadályozása. Ezt eddig a felelős miniszter, Navracsics Tibor elutasította, állítva, hogy a törvényt nem diszkriminatív rendeletek létrehozására szánták.
Lakner Dávid
Az Orbán-kormány üzenete: kívül tágasabb
A törvény alkalmazása nem mentesíthető attól, hogy ne csak romák helyzetét nehezítse. Jelenlegi formájában csak arra alkalmas, hogy a vásárlókra plusz költségeket rójon. Azóta, hogy a törvényt elfogadták, tucatnyi ilyen rendeletet alkottak, főként az ország szegényebb, roma lakta területein. A civil szervezetek folyamatosan nyomon követik a rendeletek növekvő számát; tapasztalataik szerint lényegében azonos tartalmú jogszabályok jelennek meg, amelyek a beköltözés lehetőségét anyagi helyzethez és iskolai végzettséghez kötik. Gyakran még személyes meghallgatásokat is előírnak a letelepedés engedélyezéséhez, ami teret enged az önkormányzat előítéletes döntéshozatalának. A rendeletek nyilvánvalóan diszkriminatívak, hiszen társadalmi és vagyoni helyzet alapján különböztetik meg a beköltözni kívánókat, közvetve lehetőséget teremtve a roma emberek elutasítására – írták a jogvédők.
Több civil szervezet közösen lépett fel a folyamat ellen; sokan a kormányhivatalok jogi ellenőrző osztályához fordultak, mások nemzetközi szervezetekhez nyújtottak be panaszt, és voltak, akik videós anyagokat készítettek a jogsértő gyakorlatokról. Az elért eredmény tehát a civil szervezetek közös sikerének számít – hangsúlyozták.
Forrás hang.hu
