Megyei város költségvetés nélkül maradhat a zűrzavarban.

Tatabányán a 2026-os költségvetés körüli vita jelenleg is elhúzódó politikai és pénzügyi konfliktus, amelyben a városvezetés, az ellenzéki képviselők és helyi politikai oldalak egymástól élesen eltérően értelmezik a helyzetet. A legfontosabb tény, hogy a költségvetési rendelet tervezete már a közgyűlés elé került, de a képviselők többsége többször sem szavazta meg, így a város egyelőre elfogadott büdzsé nélkül maradt.

2026. évi költségvetésének összevont bevételi és kiadási főösszege 37,928 milliárd forint volt. A rendelettervezet 33,421 milliárd forint költségvetési bevétellel és 37,098 milliárd forint költségvetési kiadással számolt, amely 3,676 milliárd forintos költségvetési hiányt eredményezett volna

– számolt be még februárban a város a tervezetről. Természetesen ezt a hiányt előző évi maradványból és külső forrásokból pozitívvá varázsolták volna, de ez csak a Többségben Tatabányáért frakciónak – vagyis a benyújtó polgármestert támogatóknak – felelt volna meg. 

Szücsné Posztovics Ilona polgármester azt is kifejtette, hogy álláspontja szerint a 2026-os büdzsé rendkívül szűk mozgástérrel készült, a külső elvonások miatt pedig egyensúlyi problémák vannak. Egy nyilvános bejegyzésében azt is jelezte, hogy a költségvetés fenntarthatóságához akár több milliárd forintos hitelre is szükség lehet, mert más megoldást nem lát a működés biztosítására. Ez azt sugallja, hogy a városvezetés a pénzügyi nehézségek fő okát az állami elvonásokban (például a 3,5 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás) és a csökkenő bevételekben (például iparűzési adó) látja.

Érdekesség egyébként, hogy a decemberi közgyűlésen arról döntöttek, hogy az iparűzésiadó-bevételek 15 százalékát látnák reálisnak a szolidaritási hozzájárulás mértékének megállapításánál, amely a 9,975 milliárd forintnak – amellyel a költségvetés számol – nem a 15 százaléka, hanem 3,5 milliárd forint. De még úgy sem jön ki ez az összeg, ha a környei ipartelep bevételeit is ideszámítjuk, amely plusz 2 milliárd, mert a 11,975 milliárdnak még mindig nem 3,5 milliárd a 15 százaléka – sokkal inkább 1,79 milliárd, de már ez is a megengedőbb változat.

Egyeztetés nélkül

Az ellenzék szerint viszont a költségvetés csúszása politikai és vezetési problémák következménye. Véleményük szerint a városnak március közepéig sem lett költségvetése, ugyanis ehhez nem történt elegendő egyeztetés a frakciók között, ami tovább növelte a bizonytalanságot. 

Azt is hangsúlyozzák, hogy a költségvetés elfogadása Boda Bánk, mi hazánkos képviselő szerepével is összefügg, ugyanis az ő támogatása nélkül nehéz többséget kialakítani bármelyik oldalnak, és emiatt folyamatos politikai alkudozás zajlik. Több olyan belsős beszélgetést is hallottunk, mely szerint „Boda egyelőre kéreti magát”, ami azt sugallja, hogy a döntés kulcsfigurája lehet a végső szavazásnál, ahogy volt 2025-ben is, ugyanis egyesek szerint a Jégpálya elleni akciót kapta Szücsnééktől a szavazatáért – erről Gál Csaba fideszes képviselő itt beszélt bővebben.

Szintén a mérleg nyelve lehet egyébként Gutai Zsolt, a Generációk Tatabányáért képviselője, aki úgy próbál lavírozni a nagy frakciók között, hogy egy esetleges kompromisszum létrejöhessen, viszont elmondása szerint a költségvetés megtervezésekor a polgármester 

Így a benyújtás után a képviselőknek már csak kisebb módosítások benyújtására van lehetősége utólag, tehát arra az esély, hogy érdemben változtatást eszközöljenek a város 2026-os költségvetésének – Gutai által dilettánsnak nevezett – tervezetében, gyakorlatilag egyenlő a nullával. „Próbáltam felfedezni a tegnapi ülésünkön tárgyalt, 2026. évre vonatkozó költségvetési javaslatban, hogy milyen koncepció mentén készült, illetve a jelenlegi gazdasági folyamatok fényében milyen tartalékok vannak benne. Nem igazán találtam” – fogalmazott a márciusi közgyűlés után.

Dilettantizmus?

Gutai azt is kifejtette, hogy mitől elfogadhatatlan számára a költségvetés, ezek pedig jelenleg a következők:

• „Hiába terveznek közel 1,4 milliárdos pluszt az önkormányzati lakáskasszánál, egész egyszerűen nem akar Szücsné és csapata pénzt fordítani a lakások fejlesztésére. (Ez az egyenleg jól tervezhető, kevés a bizonytalanság benne.)
• A kötelező feladatok tekintetében a városüzemeltetésnél közel félmilliárdot terveznek elvonni, de nem voltak hajlandók elárulni, pontosan miből akarnak elvenni.
• Kiderült, hogy közel 120 millió forint (pontosabban 117 millió) állami normatívát bukunk a tönkretett Dózsakerti bölcsőde kapcsán, habár egészen végig tagadták ezt.
• Túlárazott projekteket akar a költségvetésben elfogadtatni.
• A közvilágítás jelenlegi megvalósítása, amelyre másfél milliárd forintos hitelt akar felvenni, rossz konstrukció.”

Kifejtette, hogy mind az önkormányzati bérlakások kihasználatlansága – és az ezekből befolyó összegek csökkenése –, mind az ezekre fordított egyre kevesebb önkormányzati pénz aggasztó tendencia. A tervezet arra is kitér, hogy a városüzemeltetési feladatokat csökkentené, csak arra nem, hogy mit és mennyivel. A Dózsakerti bölcsőde kései újranyitása miatt kevesebben iratkoztak be az intézménybe, tehát kevesebb lesz az állami normatíva, viszont az üzemeltetési költségeket ugyanúgy ki kell majd fizetnie a városnak – a képviselő a Fidesz-frakcióval közösen ezt is felrótta a városvezetésnek. 

De érdekesnek tartja azt a 1,5 milliárdos hitelt is, „amelyhez kormányzati engedély kell. Az április választás után felálló új kormánynak kérdéses, ez lesz-e az első dolga, hogy jóváhagyja”. 

Ezek után belevágni az egész beruházásba nagy fokú dilettantizmus. A fenti indokok a leglényegesebbek, miért rossz a beterjesztett 2026-os költségvetés, ami miatt nemmel szavaztam

– fogalmazott Gutai.

Véleménykülönbségek

Sáradi Ibolya, a Többségben Tatabányáért képviselője elmondta, hogy negyedik alkalommal nem sikerült megszavazni a város 2026-os költségvetését, s aki erre nemet mondott még márciusban is, „az nemet mond a civil szervezetek működésére, nemet mond a nyugdíjasklubok működésére, nemet mond a sporttámogatásokra, nemet mond a városüzemeltetési feladatok elvégzésére, és nemet mond a képviselői feladatunk ellátására”. Véleménye szerint a város működése és fejlődése érdekében el kell fogadni a költségvetés tervezetét.

Szücsné Posztovics Ilona nem engedte bő lére a kommentárját a márciusi közgyűlés után, egyszerűen csak kitette az oldalára, hogy a Többségben Tatabányáért frakció igennel szavazott, míg a Fidesz-frakció és Boda tartózkodott, Gutai pedig egyértelmű nemmel szavazott. Gál Csaba, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte, hogy hiába nyújtottak be módosításokat a februári közgyűlésen, egyik sem szerepelt a tervezetben, így nem állt módjukban támogatni azt. Emellett ők is aggasztónak tartják, hogy a városvezetés csaknem 3 milliárdnyi hitelt tervez felvenni, ráadásul a tavaly a Kúria által visszavont parkolási rendeletből is bevételt realizálna a városvezetés, csak még éppen tervezet sincs az új rendeletről.

Konczer Erik alpolgármester szerint bizonytalanságot jelent, hogy nincs elfogadott büdzséje a városnak, így a városi rendezvények is veszélybe kerültek, ráadásul a hátráltató tényezők (például a „rekordméretű szolidaritási adó”) továbbra is olyan súlyokat raknak a város nyakába, amelyeket a szűkös lehetőségek okán már így is alig bírnak. 

Boda Bánk szerint a 2025-ös módosítója tartalmazott olyan elemeket, amelyek kikerültek a végleges költségvetésből (mint a lőtér felújítása vagy egy 150 milliós társasházi felújítási alap), pedig ez része volt a Mi Hazánk politikai programjának. Ugyan sok pont megvalósult, de ezek nem, s ígéretet kapott rá, hogy a 2026-os költségvetésben majd ezek szerepelnek. Viszont elmondása szerint a 2026-os tervezet még

nem tart ott, hogy egy ilyen összetételű közgyűlésben kiforrott egyeztetések lennének, ehhez még sokat kell leülnünk egy asztalhoz és gondolatot cserélnünk. Az az átmeneti rendelet, amit viszont elfogadtunk, az meg pontosan ugyanazt a célt szolgálja: a működőképességét fenn kell tartani a városnak

– fogalmazott a képviselő, hiszen így a 2025-ös költségvetés egy részéből gazdálkodhat Tatabánya.

Itt tart jelenleg az ügy, a költségvetés elfogadása már tavaly is későn történt, és az idei helyzet ezt a mintát követi, sőt bizonyos értelemben még elhúzódóbb is lehet. A politikai törésvonalak nem változtak érdemben, a polgármesteri oldal a külső elvonásokat emeli ki, míg az ellenzéki és kritikus hangok a vezetési és egyeztetési problémákat hangsúlyozzák.

Összességében tehát a tatabányai költségvetési ügy jelenleg három tényező metszetében áll: a szűkülő pénzügyi mozgástér, a szoros közgyűlési erőviszonyok és a kulcsszereplők – köztük Boda Bánk és Gutai Zsolt – politikai alkuja, szerepe. Amíg ezekben nincs megállapodás, addig a város költségvetése körüli vita várhatóan tovább húzódik, és az elfogadás időpontja bizonytalanabb, mint a hétvégi lottószámok.

(Borítókép:  Turisták a Kő-hegyen a Turul emlékmű mellett Tatabányán 2022. március 14-én. Fotó: Faludi Imre / MTI)