A 2026-os országgyűlési választások eredményei már majdnem véglegesnek mondhatók. A Tisza Párt várhatóan kétharmados többséget szerez a parlamentben. Magyar Péter pártja a külképviseleteken leadott szavazatok nélkül 53,07 százalékon áll a pártlistás szavazáson, 99 százalékos feldolgozottsággal, és a 106 választókerületből 93-ban vezet.
A Tisza győzelme a korábbi közvélemény-kutatások előrejelzéseinél nagyobb volt, ugyanakkor a 21 Kutatóközpont és a Medián utolsó napokban mért adataihez hasonló mértékű.
Orbán Viktor telefonon gratulált Magyar Péternek, elismerve vereségét. Ezt tette több tapasztalt fideszes politikus is, akik a választók bizalmukat köszönték meg.
Grafikonokon bemutatjuk, hogyan teljesített a Tisza a hatpárti ellenzéki összefogáshoz képest 2022-ben, és hogyan előzte meg a Fideszt a 2024-es európai parlamenti választás után. A Fidesz drámai visszaesése is jól látszik, hiszen 2026-ra számos stabil választókerületét elvesztette.
Az ábrákból kiderül, hogy a Tisza támogatottsága jelentősen meghaladta a hatpárti ellenzék 2022-es teljesítményét. Magyar Péter pártja több mint 3 millió szavazatot kapott, ezzel megdöntötte a Fidesz korábbi rekordját. A Mi Hazánk viszonylag stabil támogatottsága is látható, míg a kisebb ellenzéki pártok szinte teljesen eltűntek.
A szavazatarányoknál is hasonló kép rajzolódik ki. 99 százalékos feldolgozottságnál a Tisza nem érte el a Fidesz korábbi rekordját, viszont a külképviseletek és levélszavazatok adatai még nem szerepelnek, amik valószínűleg a Tiszának és a Fidesznek egyaránt kedveznek. Az ellenzéki összefogás megszűnése után a DK jelentős mértékben gyengült, míg a Kutyapárt valószínűleg nem éri el az egy százalékot, ami törlesztési kötelezettséget vonna maga után.
A 2024-es európai parlamenti választásra történő összehasonlítás is figyelemre méltó. Az EP-választás eredményei könnyebben viszonyíthatóak, mivel az ellenzéki összefogás hiányában a főbb szereplők önállóan indultak, hasonlóan 2026-hoz. Kivételt képezett a Momentum, amely 2024-ben négy százalék alatt végzett, viszont 2026-ra bejelentette, hogy a Tisza javára visszalép.
Az EP-választás volt a Tisza első megmérettetése, ahol bár nem érte el a Fidesz szintjét, de meglepően jól szerepelt. A DK és a Kutyapárt gyengülése, valamint a Mi Hazánk stabil támogatottsága is észlelhető volt. A választási részvétel másfélszeres növekedése miatt a Fidesz 2026-ra nehezen kezelhető helyzetbe került, noha a szavazóik száma 2024-hez képest nőtt.
A szavazatarányok változása is figyelemreméltó: a Tisza a 30 százalék alatti szintről 53 százalék fölé emelkedett, míg a Fidesz a valaha volt legrosszabb EP-választási eredményét produkálta, várhatóan 40 százalék alatt.
A legszembetűnőbb jele a Fidesz gyengülésének a megszerzett választókerületek száma. A magyar választási rendszer előnye, hogy a választókerületek kulcsszerepet játszanak: a 199 parlamenti helyből 106-ot a kerületek nyertesei közül osztanak ki.
Politikai elemzések szerint az egy mandátumos körzetek típusa általában a nagy pártoknak kedvez, ami a választások arányosságát is torzíthatja. Nem meglepő, hogy az ellenzéki együttműködési kísérletek is a választókerületekre összpontosultak, hiszen így a rendszerellenes szavazatok nem szóródnak szét.
A Fidesz most a saját bőrén tapasztalta meg ezt a leckét. Eddig vidéken erős pártként monopol helyzetben volt a választókerületek többségében, azonban a Tisza megjelenésével ez megváltozott. Magyar Péter pártja annyira népszerűvé vált, hogy a választókerületek döntő többségében győzedelmeskedett, sőt olyan helyeken is, ahol négy évvel ezelőtt a Fidesznek 10-15 százalékos előnye volt. Képzelhetetlen, hogy a Tisza hogyan érhette volna el a várt kétharmadot az aránytalan választási rendszer nélkül.
Forrás telex.hu
