A közönség saját szemével és fülével tapasztalhatta meg, hogyan alakult át a közmédia hírszerkesztése és politikai műsorai. A Tisza Párt kétharmados többsége után váratlanul kiegyensúlyozott, független sajtóra hivatkozó hírek kerültek adásba. Ezen kívül Magyar Péter, a leendő miniszterelnök, két interjút is adott a közmédiának.
A Republikon Intézet kutatása 11 hónapon keresztül figyelte a közmédia működését. Kiemelik, hogy február és december között elemezték az M1 19:30-as híradóit, és arra jutottak, hogy az MTVA által működtetett közmédia nem felelt meg a közszolgáltatási normáknak. A választások után azonban drámai változás következett be a hírszolgáltatásban, így az intézet újabb elemzést végzett az április 13. és 19. közötti híradókról, összevetve az előző év hasonló időszakával.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a belpolitikai hírek aránya növekedett (58%-ról 64%-ra), míg a külpolitikai hírek, amelyek belpolitikai összefüggésekkel bírnak, jelentősen csökkentek, csupán 7%-ot tettek ki, míg a tisztán külpolitikai események aránya 29%-ra nőtt a korábbi 11%-hoz képest. A kutatás megállapítja, hogy a bukott kormánypártokkal a híradók alig foglalkoztak.
A politikai szereplők megjelenése a képernyőn is csökkent: 2025-ben 1 óra 15 percet töltöttek a híradókban, míg 2026-ban csupán 50 perc 21 másodpercet. Ez különösen figyelemre méltó egy politikai szempontból zűrzavaros időszakban, amikor a híreket a politikai reakciók dominálják.
A kutatás vizsgálta Orbán Viktor és Magyar Péter megjelenését is. Orbán nevét 2025-ben 45 alkalommal említették, szinte kizárólag pozitív kontextusban. Ezzel szemben Magyar Pétert 132-szer említették, és negatív értéket kapott. 2026-ra azonban a számok kiegyenlítődtek, Magyar neve a szélesebb kontextusban is megjelent, nem csak pejoratív értelemben.
Érdekes megfigyelni Magyar Péter nevét kísérő szavak változását is. 2025-ben az „ukrán/Ukrajna” szó gyakorisága 38 volt, míg 2026-ra a leggyakoribb kifejezések a „Tisza Párt”, a „beszélt” és a „leendő miniszterelnök” lettek.
A kormányzati narratíva által korábban használt kifejezések arányának csökkenése is szembetűnő, például a háború kifejezés használata körülbelül a felére esett vissza, noha a fő külpolitikai témák továbbra is Ukrajna és Irán.
Összességében elmondható, hogy a közmédia a választások után nem változott meg egyik napról a másikra, de kiegyensúlyozottabb lett az egy évvel korábbihoz képest. Bár a kormánypártokkal való bánásmód továbbra is óvatosabb, mint az ellenzékkel, nem próbálják nyíltan folytatni a harcot a Tisza Párt ellen a híradók keretein belül.
Forrás hvg.hu
