A Magyar Nemzeti Bank alapítványai körüli viták új szakaszba léptek kedden, miután a Legfőbb Ügyészség bejelentette, hogy átveszi a rendőrségtől a nyomozást. A Központi Nyomozó Főügyészség fogja továbbvinni az ügyet, ami arra utal, hogy kiemelt fontosságúvá vált.
Ezután Matolcsy György levelet küldött az Indexnek, amelyben kifejtette, hogy megalapozatlan vádakat kapott, ezért a nyilvánossághoz fordul. Hangsúlyozta, hogy az alapítványi vagyon nem veszett el, és a vita alapja az alkalmazott értékelési módszer. Szerinte az MNB működését el kell különíteni az alapítványok tevékenységétől, és a jövőbeni gazdálkodásukat szakmai és jogszabályi szempontok szerint kell értékelni. Ha bármely hatóság átlátható módon szeretné vizsgálni az MNB működését a 2013-2025 közötti időszakra vonatkozóan, arra teljes körű együttműködést ígér.
Ezután a teljes levél következik:
„Dr. Matolcsy György – Közlemény
2026. április 22.
Az utóbbi időszakban sok megalapozatlan vád érte engem és az MNB-nél 2013–2025 között végzett munkámat. Most tényekkel szeretném bemutatni a valós helyzetet.
1. Az alapítványi vagyon nem tűnt el – az értékelés körüli vita létezik.
Az MNB-nek nem volt joga beavatkozni az alapítványok gazdálkodásába vagy azok befektetéseinek értékelésébe. Az alapítványok függetlenül működtek, az MNB befolyása nélkül. Az alapítványok eszközei nincsenek az MNB mérlegében.
Tudomásom van az alapítványok adatairól, ezért a valós helyzetet tényekkel tudom alátámasztani. A közbeszédben emlegetett 270 milliárdos „veszteség” nem valós vagyonvesztés, hanem az értékelési módszerek következménye. Mivel eltérő közzétett adat nincs, biztosítható, hogy minden befektetett eszköz az alapítványok mérlegében szerepel, és az állami hivatalos e-beszámoló rendszerben bárki ellenőrizheti.
A legfontosabb befektetés az Globe Trade Centre S.A. 62,6%-os részesedése, amely egy ingatlancég, stabil és értékes ingatlanportfólióval.
Miért nem helyes a tőzsdei ár alapján megítélni ezt a befektetést? A tőzsdei ár pillanatnyi piaci feltételeket tükröz, nem a mögöttes ingatlanok valós értékét.
Másrészt, az ingatlanszektorra kidolgozott EPRA NTA módszer éppen azért létezik, mert a tőzsdén forgó cégek árai gyakran eltérnek a valós értéktől. Az EPRA NTA levonja a tartozásokat a piaci értékből, és a GTC adatainak alapján szeptember végén egy részvény értéke 2,19 euró volt, összesen 787 millió eurónak felel meg.
Harmadrészt, a befektetés hosszú távú stratégia keretein belül történt, nem spekulációval. Az ily módon végrehajtott befektetés értékét az idő elteltével, nem a piaci mélypontokkor kell megítélni.
Az alapítvány nem veszteséget, hanem nyereséget realizált. 550 millió euróért vásárolta a részvénycsomagot, ami könyv szerinti nyereség.
2. Hosszú távú küldetés.
Az MNB alapítványok hosszú távú célokat szolgálnak, nem spekulációs szándékkal alakították őket.
3. Az MNB teljes, 12 éves mérlege.
Az MNB tevékenysége elkülönül az alapítványoktól, amelyek függetlenül működtek.
12 év alatt sok fontos döntést hoztunk, melyek segítették a magyar gazdaságot, például a 0,6%-os alapkamat csökkentését, amely segítette a növekedést és a vállalkozások versenyképességét.
A COVID-válság alatt is támogattuk a gazdaságot, megóvva a munkahelyeket.
Az aranytartalék növelése az egyik legnagyobb eredményünk, jelentős nyereséget biztosítva az államnak.
4. Az MNB székháza.
A székház felújításának célja a leromlott állapot helyreállítása, hiszen ez az első teljes körű felújítás 120 év alatt. A cél egy korszerű, biztonságos épület létrehozása a jövő generációinak.
5. Záró gondolatok.
Fontos hangsúlyozni, hogy a GTC S.A. részvénycsomag értéke az EPRA NTA szerint 800 millió euró körüli. A magyar érdek, hogy ez az érték valós piaci értéken realizálódjon.
Kiemelten fontos, hogy az MNB munkája kizárólag tényeken alapuljon. Ha bármilyen hatóság megfelelően kívánja vizsgálni az MNB-t, készségesen támogatom.
Tisztelettel: Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (2013-2025)”
Forrás www.blikk.hu
