Átfogalmazás:
Vitézy Dávid irányíthatja a közlekedési és beruházási tárcát, ezáltal országos szinten valósíthatja meg reformjait.
Fő célkitűzései közé tartozik a vasúti válság megoldása, az uniós források hasznosítása és az infrastruktúra fejlesztése.
Vitézy eddigi pályafutása során számos prominens pozíciót és feladatot látott el a közlekedési területen, reformjait és fejlesztéseit is nevéhez fűzik.
Pénteken Magyar Péter bemutatta két új miniszterjelöltet: a Szociális és Családügyi Minisztérium vezetésére dr. Kátai-Németh Vilmost, míg a közlekedési tárcába Vitézy Dávidot jelölte. Az előbbi kinevezés történelmi, mivel vak szakember először vezetheti ezt a területet Magyarországon.
A bejelentést követően Vitézy a közösségi oldalán kifejtette: „A nagy elődök, Széchenyi István és Baross Gábor öröksége nagysága kijelöli a kihívásainkat: évtizedes adósságokat kell rendezni, talpra kell állítani a válságba került vasutat, és haza kell hozni az európai uniós forrásokat az infrastruktúra fejlesztésére.” Hozzátette, hogy „az új kormány világos felhatalmazása történelmi lehetőség”, amely alkalmassá teszi a szakmai munkára, a hatalmi játszmák és a korrupció helyett.
Vitézy három kulcsfontosságú elvet emelt ki: „Szakmaiságot, kemény munkát, és a tárcára jellemző hatalmi arrogancia elvetését.” Kiemelte, hogy a fő fókusz a vasúti válság kezelése, és a Tisza programjának megvalósítása.
Feladatainak részletezésekor hozzátette: „Bőven lesz tennivalónk az elmúlt évek után”, majd konkrét célokat sorolt fel, például az uniós források felhasználásával el kell indítani a Baross Gábor nevével fémjelzett átfogó vasútfejlesztési programot, hiszen „pályafelújítások és járműcserék nélkül nincs előrelépés”. Emellett a budapesti és vidéki pályaudvarokat városközpontokká kell átalakítani, erősíteni kell a közlekedést és az aktív mobilitást.
A közúti infrastruktúrával kapcsolatban így nyilatkozott: „Felül kell vizsgálni a drága autópálya-koncessziókat”, és a magyar vidék közlekedését is fejleszteni szükséges egy országos kátyúmentesítési program és elkerülő utak építésével. Elmondta: „nem mondunk le egyetlen magyar településről sem”.
A szabályozásban is szükség van változásokra: „Új KRESZ-re és közlekedésbiztonsági jogszabályokra van szükség”, amelyek csökkentik a balesetek számát és szigorúan fellépnek a gyorshajtás és illegális gyorsulási versenyek ellen.
Budapestre vonatkozóan külön hangsúlyozta: „Meg kell állítani a főváros lemaradását a regionális nagyvárosokkal szemben, mivel ez Magyarország gazdasági érdeke.” Új tervek kidolgozására van szükség, például a Dunán egy új gyalogoshíd lehetőségének vizsgálatára.
Személyes motivációiról is beszélt: „Gyermekként a közlekedés volt a szenvedélyem”, és korábbi szerepeiben is ezen dolgozott, így „nem tudtam nemet mondani a felkérésre”.
Kinevezése miatt visszalép a fővárosi közgyűlésből: „a Fővárosi Közgyűlésben, a Podmaniczky Mozgalom képviselőjeként átadom a stafétát a kollégáknak”, de véleménye szerint így tudja a legtöbbet tenni Budapestért is.
Vitézy 1985-ben született Budapesten és középiskolai tanulmányait követően közgazdászdiplomát szerzett. Fiatalon a közlekedés iránt érdeklődött, ami később a karrierjévé vált.
15 évesen a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület alapító tagja lett, majd az elnökségben és a közlekedésfejlesztési munkacsoportban dolgozott. Szóvivőként is tevékenykedett, ahol a sajtókapcsolatok kezelése, szakmai javaslatok képviselete és a közlekedési ügyek nyilvánosság elé vitele voltak a feladatai. A VEKE jelentős eredményeként 2005-ben megújult Budapest éjszakai közlekedése is.
2007-2009 között a BKV felügyelőbizottságának tagja volt, ahol több belső vizsgálatot kezdeményezett, amelyek a korrupciós ügyek feltárásához vezettek.
2010 novemberében megalakult a Budapesti Közlekedési Központ, amelynek Vitézy lett az alapító vezérigazgatója, és 2014 végéig vezette. Itt a tömegközlekedés, közúti infrastruktúra, kerékpáros és gyalogos közlekedés, parkolási rendszer és taxiszolgáltatások szabályozásáért volt felelős. Vezetésével átfogó intézményi átalakítás és hosszú távú mobilitási stratégia készült.
Bár tevékenységét vegyesen értékelték, a közlekedési rendszer fejlesztése számos jelentős újításra került sor. Később azonban Tarlós István főpolgármesterrel a kapcsolatuk megromlott, és 2014 végén posztjától megfosztották.
Távozása után miniszteri biztosként folytatta, majd a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum átalakításának irányítását bízta rábízták. 2020-ban a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója lett.
2024 márciusában bejelentette, hogy indul a főpolgármesteri pozícióért, ahol a választáson alulmaradt, de mandátumot nyert a Fővárosi Közgyűlésben.
Az utóbbi években ismétlődően kritikát fogalmazott meg a leköszönő építési és közlekedési miniszter, Lázár János ellen. Nyilvános vitáik során Vitézy kiemelte a szakminiszter versenyellenességét a közlekedés terén. Válaszaiban Lázárt a közlekedési tervek naivságáért és kivitelezhetetlenségéért ostorozta.
Forrás www.blikk.hu
