Néhány elemző véleménye szerint a szigorúbb szabályozás célja az volt, hogy a vásárlókat a drágább, egyedi rendszámok irányába tereljék. Az árak emelése előtt, 2024 november 1. és 2025 január 31. között jelentős keresletnövekedés történt, hiszen ekkor 1600 egyéni és 314 egyedi rendszámot igényeltek. Az emelés utáni időszakban azonban drámai csökkenés következett be: 2026 február 1. és április 30. között az egyéni rendszámok iránti kereslet 51, míg az egyediek esetében 66 százalékkal csökkent, 785 illetve 107 darabra.
A kereslet visszaesése következtében, noha a díjak emelkedtek, az állam bevétele minimálisan növekedett; mindössze 30 millió forintos többlet keletkezett, ami csupán 3 százalékos emelkedést jelent. Ez arra utal, hogy az áremelés negatív hatása a kereslet csökkenésére erősebb volt, mint a magasabb árakból származó bevételnövekedés.
Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a fogyasztói magatartás milyen gyorsan reagál az áremelkedésekre, és hogy a szabályozás eltérő eredményekhez vezethet a várt hatások helyett. A kereslet drasztikus visszaesése azt mutatja, hogy a vásárlók nem elégszenek meg a magasabb díjakkal, hanem inkább visszafogják vásárlásaikat, ha azok már nem tűnnek versenyképesnek.
Forrás mandiner.hu
