Kezdjük az alapokkal. Korábban a Telex és a 444 újságírói sokáig azon fáradoztak, hogy Varga Juditot és másokat megkérdezzenek arról, mit is jelent a jogállam. Jelenleg azonban a helyzet megváltozott, és most már egyértelműen megfogalmazható, hogy mi nem minősül jogállami működésnek. Negatív értelemben: az alkotmánymódosítás, amely a köztársasági elnök tisztségét érinti, jogilag elfogadhatatlan, hiszen az nem az alkotmányos eljárás keretein belül történik. A jogállamban a köztársasági elnök leváltása kizárólag az Alaptörvényben rögzített procedúra szerint lehetséges; ennek elmulasztása pedig a jogállam megszűnését jelenti.
Fontos megérteni, hogy ez a téma nem személyes preferenciákon vagy politikai véleményeken alapul. Az aktuális eljárások során elhangzó méltatlansági vádak nem csupán politikai állásfoglalások, hanem komoly alkotmányjogi kérdéseket vetnek fel. Ha az elnök vagy más közjogi méltóság érdemtelenségét akarják megállapítani, azt a megfelelő jogi keretek között kell megtenni, világos és átlátható szabályok mentén.
A jogállamiságot alapvető elvek határozzák meg, amelyek közé tartozik a hatalommegosztás, a jogbiztonság, a tisztességes eljáráshoz való jog, és a visszaható jogalkotás tilalma. Ezek az elvek nem csupán elvont fogalmak, hanem konkrét tartalmak, amelyek biztosítják, hogy a hatalom gyakorlása mindig a jog keretein belül történjen. A jogállamiság lényege, hogy a hatalom minden megnyilvánulása a jogi normák alá van vetve, és ennek alapján kell mérni az államhatalom minden aspektusát.
Forrás mandiner.hu
