Az offshore cégeknek részt kell vennie a közteherviselésben, és a közhatalmi döntéseket el kell szabadítani a gazdagok befolyása alól. Azt vallom, hogy a gazdagoknak adózniuk kellene, nem pedig a politikai hatalom birtoklásával foglalkozniuk. Felmerült, hogy a munkásosztály a patrióta politikai erőkhöz pártolt, és ezt a döntést az egyszerűsített félelmek motiválják. A konzervatívok a kulturális keretek megőrzését tartják fontosnak a tömeges migrációval szemben, miközben a baloldali kritikák is rávilágítanak arra, hogy a munkaerő szabad áramlása eltörli a bérharcokat és fokozza a kizsákmányolást.
A patrióta szavazók, bár neoliberális politikákat támogatnak, mégis bennük látják a menedéket a teljesen szabad migrációval szemben. Az a tény, hogy a migrációt jognak tekintik, éles határt von a progresszívek és az antiimperialista baloldal között. Az antiimperialista nézőpont szerint a migráció és a bérharcok közötti kapcsolatra figyelni kell, mivel az előbbi valódi veszélyt jelent a munkások számára.
Amióta 2016-ban visszaadtam a parlamenti mandátumomat, folyamatosan kérdezik tőlem, hogy nem szeretnék-e egy új baloldali pártot alapítani. Az utóbbi időben, a baloldal parlamenti hiánya és Schiffer András népszerűsége miatt épp a pletykák is csökkentek. Amikor elhagytam a politikai közösséget, az emberek fantáziája azonnal beindult. Kérdés, hogy miért merül fel, hogy valaki, aki tíz éve távol van a pártpolitikától, most vissza akar térni.
Bár mindig is vágytam egy politikai otthonra, ez nem csak vágyakozás kérdése. Hiányzik, hogy elegendő magyar állampolgár politikai identitását ne a kormányfőhöz, hanem a globális kapitalizmushoz viszonyítsa. Az elmúlt évek során folyamatosan hangsúlyoztam az álláspontomat, de nem hiszek a népnevelés hatékonyságában.
Forrás mandiner.hu
