Ukrán pénzszállítók ügyvédje: Orbán Viktor fel…

Ukrán pénzszállítók ügyvédje: Orbán Viktor fel…


Az ukrán pénzszállítók ügyvédje négy személy – köztük Orbán Viktor egykori miniszterelnök – gyanúsításával egyidőben elrendelt őrizetbe vételét és letartóztatását indítványozta – tudta meg a 24.hu. A lap birtokába jutott indítvány a kényszerintézkedéseket 7 rendbeli, aljas indokból, a sértett sanyargatásával megvalósuló jogellenes fogvatartás bűntette és kényszervallatás bűntette miatt kéri, amelynek halmazati büntetése kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Az indítványt a sajtóban megjelent értesülésekre alapozták. „A sajtóinformáció lényege nem pusztán politikai értékítélet, hanem olyan konkrét, ügyészségi megállapítás, amely szerint a büntetőjogi felelősség tisztázásának elsődleges eszköze az utasított személyek vallomása lehet”– fogalmaznak.

Az Index is beszámolt arról, hogy az aranykonvojügyben a 444 birtokába jutott egy június 9-i keltezésű ügyészségi dokumentum, amelyben több, az ügyben lényegi döntéseket hozó, utasításokat adó személyeket neveztek meg, akik a következők:

  • Orbán Viktor volt miniszterelnök,
  • Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkár,
  • Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatója,
  • Demeter Tamás, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese.

„A nyomozás elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kell, hogy irányuljon (tanúként kihallgatásukra nem kerülhet sor), melynek elsődleges eszközei az utasítottak vallomásai” – állt a dokumentumban. A 444 megkeresésére a Legfőbb Ügyészség nem cáfolta az irat valódiságát.

Rajtaütés az ukrán pénzszállítókon 2026. március 5-én

Fotó: Magyarország Kormánya / Facebook

Fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye

Laczó Adrienn, az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje az Indexnek elmondta, hogy az eljárást az Oscsadbank és az ukrán állampolgárok képviselőjeként kezdeményezték. Az ügyben már nagyon régen feljelentést tettek, amiben nem nevesítettek személyeket, bár voltak erről elképzeléseik, de úgy gondolták, ennek tisztázása a nyomozásra tartozik. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, rengeteg tanúkihallgatás történt, amelyek egy részéről tudnak, más részéről hallottak, harmad részéről pedig semmit sem tudnak. Ehhez adalék volt – folytatta –, hogy kikerültek a sajtóba olyan értesülések, amelyek alátámasztották azt, amit amúgy is sejtettek.

Most éreztük azt, hogy van annyi a birtokunkban, ami alapján konkrét személyekre szűkíthetjük az indítványunkat

– közölte az ügyvéd, aki szerint a nyilvánosságra került dokumentumból egyértelműen látszik a megnevezett személyek felelőssége, beleértve a volt miniszterelnököt is.

Arra a közbevetésünkre, miért látják szükségét az őrizetbe vételnek és a letartóztatásnak, Laczó Adrienn azt válaszolta, hogy erről nyilván nem ők fognak dönteni. Általános gyakorlatnak nevezte, hogy a sértetti képviselő a legsúlyosabb kényszerintézkedésre tesz indítványt, aminek a hatóságok nem mindig tesznek eleget. – Ebben az esetben azért súlyos bűncselekményekről van szó – jegyezte meg.

Az ügyvédnő szerint letartóztatási indok lehet, a szökés, elrejtőzés veszélyét alapozza meg, ha valakinek kiterjedt külföldi kapcsolatrendszere van, adott esetben olyan országokban, ahonnan nehéz a kiadatás. „Orbán Viktor esetében ez egészen biztosan fennáll” – állította. Továbbá az is letartóztatási indok, ha valakinek olyan befolyása lehet, amivel megnehezítheti a bizonyítást, mert befolyásolni tudja a tanúkat, esetleg olyan pozícióban van, hogy iratok eltűnését tudja elérni. „Ez se szorul részletes magyarázatra, hogy Orbán Viktornak, aki nem olyan régen még Magyarország miniszterelnöke volt, megvan az a kapcsolatrendszere, illetve megvan az aurája, ami alapján ettől tartani lehet” – indokolta az egykori büntetőbíró, aki legkevésbé a bűnismétles veszélyetől tart, hiszen olyan pozícióban követte el, a bűncselekményt, ha elkövette, amivel ma már nem rendelkezik.

Orbán Viktornak már nincs mentelmi joga

Laczó Adrienn arra a kérdésünkre, mit szól hozzá, hogy az ügyészségi irat nem javasolja Orbán Viktorék tanúkénti kihallgatását, azt felelte, hogy ezt csak helyeselni tudja. Az egy régi trükk volt, amit most már igyekeznek elkerülni, hogy először tanúként hallgatnak meg valakit, amikor is igazmondási kötelezettsége van, és elejt egy-két dolgot, és utána berántják gyanúsítottként, de akkor már a tanúvallomását már fel tudják használni. Ez a gyakorlat nagyon sok szempontból kifogásolható. „Gondolom, a Központi Nyomozó Főügyészségen nem akarják elkövetni ezt a hibát” – tette hozzá.

Azt is megjegyezte, hogy Orbán Viktornak már nincs mentelmi joga, semmi olyan körülmény nincs, ami a letartóztatást megnehezítené.

Horribile dictu előfordulhat, hogy csak egyszerűen kicsattognak a lakhelyére, előállítják, őrizetbe veszik, berakják valamelyik fogdára, és két nap múlva a nyomozási bíró elé viszik

– vázolta a lehetőségeket az ügyvéd, aki elismerte, hogy ennek a forgatókönyvnek ebben a formában kicsi a valószínűsége.

„A legfőbb ügyész folyamatosan terel”

Az aranykonvojügyet Magyar Péter miniszterelnök is kiemelt figyelemmel kíséri. Csütörtök délelőtt bejelentette, hogy délután három után nyilvánosságra hozza az aranykonvojos üggyel kapcsolatos „érdekes és fontos információkat”, amennyiben addig a legfőbb ügyész nem számol be önként a nyomozás részleteiről. Azzal a hírmagyarázatunkkal, hogy nem feltétlenül helyes, ha a végrehajtó hatalom feje rendszeresen beavatkozik folyamatban lévő büntetőeljárásokba, és nyomozati cselekményeket, esetenként gyanúsításokat kér számon az ügyészségen, Laczó Adrienn nem értett egyet. „A legfőbb ügyész nem része a kormánynak, független attól, de a parlament alá van rendelve, és az állam büntetőhatalmát testesíti meg. Ezért ha a regnáló miniszterelnök tájékoztatásra szólítja fel, abban nincs semmi kivetnivaló” – vélekedett. Szerinte a legfőbb ügyész az aranykonvojügyben eddig nem adott semmiféle érdemi információt, tájékoztatást, hanem csak folyamatosan terel. Amit tudnak az ügyről, azt a sajtóból tudják.

Az ügyvéd szerint nem nyomásgyakorlás, ha az állampolgárokat is rendkívül érdeklő ügyben a miniszterelnök megfelelő tájékoztatásra szólítja fel a legfőbb ügyészt.

Ha utána azt mondja, hogy erre képtelen, akkor vonja le a következtetést, és lépjen le, az viszont szerinte abba a körbe tartozik, amit a választások előtt vállalt: azokat a közjogi tisztségviselőket, akik nem megfelelően látják el a feladatukat, el kell távolítani.

Arra a kérdésre, nem tartja-e lehetségesnek, hogy a legfőbb ügyész egy folyamatban lévő eljárás alatt nyomozástaktikai okokból oszt meg kevesebb információt, Laczó Adrienn kifejtette: „Ezt lehet úgy is magyarázni, hogy nem teríti ki minden kártyáját, de ez inkább terelés, mint valódi ok. Azért mindannyian tudjuk, a napnál is világosabb, hogy az aranykonvojügyben a legfőbb ügyésznek is biztos, hogy volt szerepe, és vajon kit véd, amikor nem nyilatkozik.”