Gyermekvédelmi válság: a rendszer már nem bír el több gyereket.

„A rendszer nagy nehézsége, hogy a szakellátás bedugult, ami azt jelenti, nincs férőhely sem a gyermekotthonokban, sem a nevelőszülői hálózatokban azoknak a gyermekeknek, akiket a gyermekjóléti szolgálatok, gyermekjóléti központok most emelnének ki a családból. Ide tartoznak azok a gyermekek is, akik a kórházakban maradnak. De azoknak a családoknak a gyermekei is, akikről kevesebb szó esik, pedig adott esetben már megszületett a döntés, hogy kiemelik őket a családból. Nem tudják őket hova vinni, pedig a hatóság már megállapította, hogy rossz helyen vannak” – mondta az Indexnek Horváth Ádám, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatának. 

Háromszáz csecsemő, kétezer nevelőszülő

A szakember szerint a kialakult helyzet miatt a hatóságnak jelenleg mérlegelnie kell, hogy mely esetekben maradhat még az adott gyermek a családnál, vagy mikor szükséges azonnali beavatkozás, gyors megoldás.

A háromszáz, kórházban maradt csecsemő kapcsán fontos kiemelnem, hogy összesen kétezer nevelőszülő hiányzik a gyermekvédelmi rendszerből. A kórházban maradt gyermekek valamilyen oknál fogva nem mehetnek haza. Az esetek nagy többségében nem mondtak le róluk a szüleik, ezért nem örökbeadhatóak. És ennek a háromszáz gyermeknek pontosan emiatt egyéni figyelemre, fejlesztésre, a szükségletek felmérésére van szüksége. Vagyis csak nekik háromszáz nevelőszülőre van szükségük

– jelentette ki Horváth Ádám, aki kérdésünkre válaszolva arról is beszélt, hogy a kórházban maradt gyermekek esetében is előfordulhat, hogy több testvérpár, tehát hármas-négyes testvérsorok kerülhetnek egy nevelőszülőhöz. A szakmai konszenzus szerint az a legjobb, ha a testvérek egy nevelőszülőhöz kerülnek, vagy legalább közel élnek egymáshoz. Közhely, de mégis fontos elmondani, hogy a testvéri kapcsolatot semmi sem képes helyettesíteni. 

Nagy kérdés, ha ekkora a szükség, hovatovább hiány van nevelőszülőkből, akkor miként lehet a hálózatokat bővíteni. Egyáltalán, milyen eszközök állnak rendelkezésre a nevelőszülők számának növeléséhez. Horváth Ádám szerint a képzések indítása mellett a toborzás az egyetlen eszközük. Jelenleg is toboroznak Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben.

A szakember elmondta, úgy tűnik, mind a két vármegyében elegen jelentkeztek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képzéseire, miközben Budapesten jelenleg is zajlik nevelőszülői képzésük. A jelentkezők alkalmasságát természetesen vizsgálják. A potenciális nevelőszülőnek mentálisan, pszichésen és fizikailag is alkalmasnak kell lennie a hivatás betöltésére. Horváth Ádám elmondta, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózata jelenleg 12 vármegyében van jelen, és vannak olyan jelentkezők, akik máshonnan érkeznek, de természetesen őket sem beszélik le arról, hogy nevelőszülőkké váljanak.

Meddig bírja a szakellátás? 

A közelmúltban – érthető módon – heves viták zajlottak a gyermekvédelmi rendszer állapotáról, a nevelőszülők anyagi megbecsültségéről. A legfontosabb kérdések egyike, hogy elegendő támogatást kapnak-e a nevelőszülők a mindenkori magyar kormánytól.

„Nehéz szakmai kérdés, mert az előbb arról beszélgettünk, hogy milyen kevés nevelőszülő van, de onnan is megközelíthetjük a kérdést, hogy miért van ilyen sok gyermek a szakellátásban. És itt akkor az egész gyermekvédelmi rendszert nézzük, és most a Családok Átmeneti Otthonában beszélgetünk, amely a gyermekvédelmi törvény szerint alapellátási egység vagy alapellátási szolgáltatás. Ugyanilyen alapellátási szolgáltatás a gyermekjóléti szolgálat, hivatalos nevén család és gyermekjóléti szolgálat.

Két alapellátási szolgáltatásról beszélünk, ami jelen környezetben nem tud elég hatékony lenni abban, hogy lassítsa a szakellátásba való beáramlást, vagy pedig gyorsítsa a hazagondozás folyamatát

– jelentette ki Horváth Ádám, hozzátéve, hogy kérdéses milyen problémáik vannak jelenleg a nevelőszülőknek, akiknek az előző kormányzati ciklusban jelentősen emelkedett az anyagi támogatásuk. Szerinte erre az intézkedésre speciel joggal lehet büszke a közelmúltban leköszönt Orbán-kormány. 

Úgy látja, hogy az 

Horváth Ádám szerint az új kormányzatnak muszáj levennie valamilyen terheket a szakellátásról, de ez csak az alapellátás, tehát a család- és gyermekjóléti szolgálatok, valamint a családok átmeneti otthonának megerősítésével képes elérni.

A gyors tűzoltás viszont most kell azoknak a gyermekeknek, akik valamiért nem mehetnek haza, nekik pedig nevelőszülők kellenek, illetve hosszú távon maguk a gyermekotthonok, csecsemőotthonok nem jó válaszok erre a helyzetre, de rövid távon, nagy mennyiségben ezek az intézmények tudják befogadni azokat a gyermekeket, akiknek valamilyen módon nem jó otthon, vagy a társadalom megítélése szerint nem jó otthon, vagy a kórházban mindenféleképpen rossz számukra

– mondta, hozzátéve, hogy ezekre az intézményekre most nagy szükség lenne. 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nevelőszülői Hálózatának vezetője arról is beszélt, nehéz megmondani, hogy mi elég, és mi nem az érintett családoknak, hiszen eltérő minden gyermek egyéni szükséglete. „Nyilván egyénileg kéne tudni mérlegelni, hogy milyen pénzbeli támogatást kell nekik adni, de a rendszer képtelen rá, hogy felmérje az egyéni igényeket. Vannak azok az egyéni szükségletek, amelyeket a hálózatnak kell valamilyen módon figyelembe vennie. A hálózatnak pont az a szerepe, hogy így segítse a nevelőszülőket és a gyermekeket a hálózaton belül” – fűzte hozzá. A nevelőszülői képzésről elmondta, hogy szerencsés volna, ha a kormány racionalizálás útján felgyorsítaná a nevelőszülővé válás folyamatát.

Egy év alatt három gyermek

Az eseményen nemcsak szakemberrel beszélgettünk, hanem nevelőszülővel is. Szilvi a nevelőszülői hivatásban nem tapasztal kihívásokat. Úgy látja, hogy a választás, a döntés meghozatala az egyedüli kihívás. Teljesen természetes számára, hogy úgymond mások gyermekeit neveli. 

16 éve voltunk együtt a férjemmel, nehezen jött a baba, már úgy voltunk vele, hogy engedjük el, de próbáljunk meg segíteni valahogy, ekkor döntöttünk a nevelőszülőség mellett. Elvégeztük, amit kell, fél évig csend volt, egy pénteki napon felhívtak, hogy van egy testvérpár, egy lány és egy fiú, igen, és nem mondtak semmit róluk, csak a nevüket, és hogy milyen idősek, döntsünk hétfőig. A hétvége azzal telt, hogy ezen gondolkodtunk. Végül úgy döntöttük, hogy vágjunk bele. Hétfőn telefonáltak, igent mondtunk, szerdán csináltam egy terhességi tesztet, és akkor kiderült, hogy babánk is jön. Egy év alatt három gyermekünk lett

– mesélte, hozzátéve, hogy a gyermeknevelést sosem élte meg megterhelő munkaként. 

Az általuk nevelt testvérpár már nyolc éve a családjuk része. Nagyon érdekelt, hogy hogyan éreznének, ha végül egy család örökbe fogadná őket. És így elhagynák jelenlegi otthonukat.

Nehéz lenne, de úgy indultunk el, hogy ők számítanak, az ő kis életüket kell nézni és segíteni, és hogyha nekik a legnagyobb boldogság, vagy a legnagyobb segítség az életben az lenne, hogy végre fix családhoz kerülnének, akkor természetesen elengednénk őket, pedig úgy szeretjük őket, mint a saját gyermekeinket, családtagok

– mondta Szilvi, hozzátéve, hogy a gyermekek pontosan tudják, hogy ők csak a nevelőszüleik, mindent elmondanak nekik, az életkoruknak megfelelően. A beszélgetést még folytattuk volna, de megszakították az anyukát nélkülözni képtelen gyermekek. Nem mondtunk nekik nemet. 

A szív

Jelenleg 278 gyermekről 105 nevelőszülő gondoskodik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Máltai Családok Háza Nevelőszülői Hálózatában. A néhány napos kisbabáktól a tizenéves kamaszokig évente 30-40 gyermek érkezik a hálózatba, és hasonló számú hagyja el a karitatív szervezet által nyújtott ellátást. A Máltai Szeretetszolgálat az elmúlt 28 év során mintegy 900 gyermek nevelt nagykorúvá válásáig, számos esetben pedig azon túl is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Vajda-Papír közös eseményén a nevelőszülői hivatás társadalmi jelentősége, valamint a családokat támogató intézmények munkája került a középpontba, de olyan történeteket is hallhattunk, amelyek amellett, hogy elgondolkodtatnak a gyermekvédelem helyzetéről, mellbe is vágnak. 

Elég annak a szívbeteg kislánynak a történetére gondolnunk, akinek újszülöttként csak pár hetet jósoltak az orvosok, de nevelőszülei úgy döntöttek, hogy mégis magukhoz veszik, gondozzák, mert arra a pár hétre is szüksége van gondoskodásra, szeretetre és figyelemre.

A rendezvényen a Vajda-Papír egy évre elegendő higiéniai papírtermék-adományt adott át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyermekvédelmi intézményeinek és nevelőszülői hálózatának támogatására. A 30 millió forint értékű, több mint 10 tonnányi adományt Szabadhegÿ Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és a Nevelőszülői Hálózatban élő gyermekek vették át Vajda Attilától, a Vajda-Papír tulajdonos ügyvezető igazgatójától.

Fontos megjegyezni, hogy 2025. december 31-én 30, háromévesnél fiatalabb kisgyermek, 58 óvodás, 137 általános iskolás és 25 középiskolás fiatal állt a hálózat gondozásában, továbbá 23 fő kérte folyamatban lévő tanulmányai vagy más ok miatt, hogy 18. életéve betöltése után is nevelőcsaládjánál maradhasson. A nevelőszülőkhöz került gyermekek legalább háromnegyede nagykorúvá válásáig a nevelőszülőknél marad. 2025-ben a Máltai Családok Háza Nevelőszülői Hálózata 14 gyermeket gondozott haza, azaz ennyien tudtak visszakerülni vér szerinti családjukba. További 11 gyermek került örökbefogadó szülőkhöz. 2025-ben mindenkit beleszámítva összesen 45 gyermek hagyta el a Máltai-hálózatot, és 37 új gyermek érkezett.

(Borítókép: A Máltai Családok Háza Nevelőszülői Hálózatának sajtótájékoztatója 2026. június 25-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!