„A volt kormánypárt helyzete finoman fogalmazva is nehéz. Akár azt is mondhatnánk, hogy jelenleg elég reménytelen” – fogalmazott Török Gábor politikai elemző közösségi oldalán megosztott bejegyzésében, melyben arra keresi a választ, mit léphet a Fidesz a Tisza-kormány alkotmánymódosítási tervei ügyében.
Az elemző szerint „ezzel az alkotmánymódosítással határátlépésre készül és az 1990 utáni politikai rendszerben nem látott precedenst teremt a Tisza-kétharmad, a Fidesz hitelessége az alkotmányos demokrácia, a fékek és egyensúlyok rendszerének védelmében a szavazók többsége számára erősen kétséges”.
Így leginkább csak olyan eszközök jöhetnek szóba, amelyeknek a politikai haszna most biztosan csekély lenne, s legfeljebb abban reménykedhet az ellenzéki párt, hogy a politikai helyzet esetleges változásakor majd »beérnek«
– vélekedett. Szerinte most sokminden szóba jöhet, ám ezek többsége csak beszéd, retorika, amelyek jelen helyzetben nem sokat érnek.
Talán a legérdekesebb eszköz a parlamenti képviselet korlátozása vagy teljes felfüggesztése lehet. 2006 után a Fidesz–KDNP képviselői – a frakcióvezetőket leszámítva – rendre kivonultak Gyurcsány miniszterelnök felszólalásai alatt, akár újra előveheti ezt az egyszer már használt fegyvert a Fidesz
– vélekedett Török Gábor, aki szerint még ennél is tovább mehet az ellenzéki párt, célozva ezzel a parlamenti bojkottra. „Nyilván rengeteg hátránnyal jár egy ilyen megoldás, és erősen kétséges, hogy a szimbolikus demokráciaféltő üzenet most olyan nagy hatást gyakorolna bel- és külföldön egyaránt” – tette hozzá, majd felhívta egy előnyére is a figyelmet: „ha nincsenek statiszták, a parlamenti színház sem annyira érdekes. Vagy még erősebben: ha nincs bokszzsáknak használható ellenfél, a boksznak sincs értelme”.
Ha a Fidesz – kihasználva ezt a pillanatot – korlátozná vagy felfüggesztené a parlamenti munkát, azzal elég gyorsan véget vethetne Magyar Péter látványos parlamenti szerepléseinek – vagy legalább azok magas tematizációs és performatív erejének.
– írta az elemző, hozzátéve, hogy ettől még a parlamenti kétharmad düböröghetne tovább, de egy rendszeresen használt kommunikációs fegyver ereje korlátozottabbá válna.
„Persze ezzel a Fidesz–KDNP is elesne attól, hogy esélye legyen a parlamentben vitákat nyerni – de ez mostanában amúgy sem igazán opció számukra. Igaz, 2010 előtt sem a parlamentben nyertek, ahogy Magyar Péter sem ott győzte le a 16 évig regnáló Orbán Viktort 2024 után” – zárta bejegyzését Török Gábor.
Benyújtották az Alaptörvény 17. módosítását az Országgyűlésnek
Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalára feltöltött videóbejegyzésben jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását az Országgyűlésnek. A módosítások főbb pontjai az alábbiak:
- „12 éves (vagy háromciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
- A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.
- Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése.
- Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.
- Kevesebb sarkalatos törvény.
- Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
- A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
- A közpénz védelmének erősítése.
- A vármegyék visszanevezése megyékre.
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
- Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.”
A Tisza-kormány a bejelentés előtt társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét, amelyről június 27-ig várták a véleményeket. Magyar Péter szombati bejelentéséről az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben. Gulyás Gergely reakcióját alábbi cikkünkben ismertettük, amelyet Magyar Péter nem hagyott szó nélkül.
(Borítókép: Török Gábor 2018. március 25-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
