Rendkívüli parlamenti ülést tart az Országgyűlés kedden, ahol a képviselők számos fontos törvényjavaslatot és alkotmányos kérdést vitatnak meg. Érintett téma például a pedagógusok teljesítményértékelésének átdolgozása, az alaptörvény tervezett módosítása, valamint több más jelentős jogszabály. Az ülés reggel 9 órakor kezdődik a napirend előtti felszólalásokkal, majd azt követik a szavazások.
A keddi ülés feszültséggel indult a napirendi felszólalások során, ahol az alaptörvény 17. módosítása volt a középpontban, amelyről a képviselők a nap folyamán is folytatják a vitát.
Rétvári Bence (KDNP) felszólalásában azt állította, hogy a kormány intézkedései nem a demokrácia erősítését szolgálják, hanem éppen ellenkezőleg. Megjegyezte: „az utóbbi két hónapban egy olyan folyamat rajzolódik ki, amely valóban egyfajta önkény kialakulásához vezet Magyarországon.”
A politikus további példákat hozott fel, mint például közigazgatási dolgozók, diplomaták, iskolaigazgatók és önkormányzati vezetők elbocsátásait. Elmondta, hogy „mindenhol megjelenik a politikai alapú bosszú, amelynek áldozatai ők”.
Kiemelte azt az alaptörvény-módosítást is, amely megszüntetné a jelenlegi köztársasági elnök megbízatását. Azt mondta: „Van más ország, ahol ilyen rövid idő alatt, pár hónap alatt az új kormánypárt erőszakkal eltávolítja a köztársasági elnököt?” Hozzátette: „Nem hiszem, hogy Európában találnak egy országot, ahol hasonló módon politikai okokból távolítanak el egy köztársasági elnököt egy egysoros alaptörvény-módosítással.”
Felszólalása végén úgy fogalmazott: „Ez az önkény! Amikor valaki nem tud elviselni egy megválasztott személyt, csak a saját maga által delegáltat fogadja el.”
A kormány részéről Velkey György László reagált a felszólalásra, és elutasította a kritikákat az önkényről. Azt mondta: „Nagy figyelemmel hallgattam Önt, de eszembe jutott, micsoda önfegyelem szükséges ahhoz, hogy komoly arccal önkényt kiáltsanak. Önök az önkény!”
Szerinte a korábbi kormány 16 éven keresztül a saját politikai érdekeit szolgálta az alkotmányos rendszer átalakításával, mondván: „Önök 16 évig úgy tekintettek a kétharmadukra, mint korlátlan felhatalmazásra.”
Velkey György László hozzátette, hogy a mostani kormány a választók akaratát hajtja végre, és azt mondta: „A magyar emberek nem csupán egy másik kormányt választottak, hanem visszavették a saját hazájukat.”
Elmondta, hogy az alaptörvény módosítása nem több hatalmat ad a kormánynak, hanem éppen ellenkezőleg, korlátokat állít fel a hatalom számára, és visszaadja a demokratikus intézmények valódi értékét.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a köztársasági elnöki tisztség átalakításáról és Áder János ellen irányuló, véleménye szerint méltatlan támadásokról beszélt. Kijelentette, hogy az alaptörvény módosítása ellehetetlenítené az államfői pozíciót, amelyet „teljesen átformálna, így érdemben és méltósággal betölteni lehetetlen lenne.”
Gulyás Gergely kifogásolta, hogy a miniszterelnök bizonyítékok nélküli vádakat fogalmazott meg Áder János ellen, hangsúlyozva, hogy a volt köztársasági elnököt is megilleti a tisztelet.
Kapitány István miniszter válaszolt, elismerve az energiahálózat korszerűsítésének szükségességét, közölve, hogy a kormány 1,5 milliárd eurónyi uniós forrást fordít a fejlesztésekre, és ígérte, hogy az okosmérők használata nem kötelező.
A vízhiányos helyzetről Kovács Gyula nyújtott tájékoztatást, hangsúlyozva, hogy ez nem csupán környezetvédelmi probléma, hanem stratégiai és gazdasági válsághelyzet is.
Zárásként megemlítette, hogy a következő napokban várható csapadék jótékony hatással lehet a vízhiányos területekre.
Forrás www.blikk.hu
