Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában azt mondta: olyan javaslat fekszik az Országgyűlés előtt, amilyenre a rendszerváltoztatás óta nem volt példa.
A politikus szerint az előző tizenhat évet lehet különbözőképpen megítélni, de 1990 óta mindig a magyar nép dönthetett arról, kiket akar a parlamentbe választani, kit akar kormányon és kit ellenzékben látni.
Úgy fogalmazott: 1990 óta demokratikus körülmények vannak Magyarországon, a jogszabályok megfeleltek a demokrácia követelményeinek – olyat viszont, amit most benyújtottak, utoljára a kommunista diktatúrában lehetett látni.
A frakcióvezető ugyanakkor elismerte: a javaslatnak vannak önmagukban akár üdvözlendő részei is, ilyennek nevezte például az Alkotmánybíróság – a jogszabályok alkotmányosságát ellenőrző testület – korábbi jogköreinek korlátozását érintő pontot, amely szerinte tűri a vitát. Erre reagált Nagy Attila Tibor politikai elemző.
Nagy Attila Tibor egy új jelenségre lett figyelmes
Nagy Attila Tibor politikai elemző a Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény módosításáról szóló vita váratlan fejleményt hozott: a Fidesz padsoraiból egymás után hangzanak el önkritikus mondatok a párt kormányzásának időszakáról.
Ismét tanúi lehettünk annak, hogy az egykori kormánypárti képviselő önkritikát gyakorol az előző tizenhat évvel kapcsolatban
– írta az elemző, valószínűleg a keddi ülésen elhangzottakra reagálva.
Nagy Attila Tibor szerint nem egyedi esetről van szó: Juhász Hajnalka hétfői önkritikus felszólalása után most a frakcióvezető következett. Ahogy fogalmazott, „az imént Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető ismerte el, hogy nem volt jó az Alkotmánybíróság hatáskörének 2010-es szűkítése”.
A megfigyelés azért figyelemre méltó, mert az Alkotmánybíróság – a jogszabályok alkotmányosságát ellenőrző testület – hatásköreinek megnyirbálása a második Orbán-kormány egyik legvitatottabb lépése volt.
A testület jogköreit azután szűkítette a fideszes kétharmad, hogy az alkotmánybírák 2011-ben megsemmisítették a kormány egyik intézkedését– a korlátozás lényege az volt, hogy költségvetési és adóügyekben a testület gyakorlatilag nem vizsgálhatta a törvényeket.
A most tárgyalt, Magyar Péter miniszterelnök által szombaton benyújtott alkotmánymódosítás éppen ezeket a hatásköröket adná vissza, emellett 70 éves korhatárt vezetne be az alkotmánybíráknál. Török Gábor politikai elemző korábban táblázatban vette végig, hogy a csomag elemei közül melyik számít a hatalom önkorlátozásának – az Alkotmánybíróság jogköreinek visszaadását ő is ebbe a kategóriába sorolta.
Közben önkényt kiáltott az ellenzék, szultánozott a kormányoldal
A vita, amelyre az elemző reagált, kedden zajlott az Országgyűlésben, ahol sürgősségi eljárásban tárgyalják az Alaptörvény 17. módosítását. A tizenkét pontos csomag többek között megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, és 12 évben korlátozná az országgyűlési képviselők mandátumát.
Görög Márta igazságügyi miniszter a vitában úgy érvelt: a módosítás a jogállamiság és az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos lépése, amely megnyitja az utat egy új alkotmány felé. A mandátumkorlát szerinte nem szűkíti, hanem kiterjeszti a választhatóság jogát, mert a „becsontosodott struktúrák megbontásával” mások is hozzáférhetnek a képviselőséghez.
Az ellenzék ezt egészen másképp látja. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint a kormány lépéseiből önkény kiépítéséhez vezető folyamat rajzolódik ki, Gulyás Gergely pedig úgy vélte, az államfő ilyen módon történő elmozdítása után komoly ember nem vállalja majd a tisztséget.
Velkey György László külügyi államtitkár erre úgy reagált: nagy önfegyelem kell ahhoz, hogy éppen azok kiáltsanak önkényt, akik másfél évtizeden át saját kádereikkel töltötték fel az intézményeket. Melléthei-Barna Márton Tisza-képviselő pedig egyenesen neofeudális rendszernek nevezte a NER-t, amelyben szerinte Orbán Viktor volt a szultán, a „NER-lovagok” pedig a pasái.
Sulyok Tamás elmozdításának módjáról hetek óta zajlik a jogi és politikai vita: az államfő a Velencei Bizottsághoz fordult – ez az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekben tanácsadó szakértői testülete –, amely sürgős eljárásban vizsgálja a beadványát.
Száműzetés, New York, Kelet-Európa – egy élet könyvbe sűrítve.
ÉRDEKEL
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
