Közzétette a Sándor-palota azt a megkeresést, amelyet a köztársasági elnök 2026. május 29-én küldött a Velencei Bizottságnak. A közleményt egyrészt azért tették közzé, mert a kormány ugyan kifejezte nyitottságát a Velencei Bizottsággal való együttműködésre, azonban még nem adott lehetőséget a bizottság kifejezetten az ügy eldöntésére kirendelt szakértőinek fogadására. 2026. július 6-án pedig az Alaptörvény-módosítás sürgős eljárásban való tárgyalása mellett döntött, anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének bevárására.
Másrészt pedig az „államfői kezdeményezés kiemelt jelentőségére, valamint az azzal kapcsolatban tapasztalt fokozott közérdeklődésre tekintettel” tették közzé a kérdéseket.
A dokumentum Sulyok Tamás köztársasági elnök két beadványát tartalmazza. Az első, május 29-i (június 4-én kiegészített) beadvány szerint a magyar köztársasági elnököt – akit nem közvetlenül választanak – 1990 óta nem terheli politikai felelősség, kizárólag korlátozott jogi felelősség, amely csak szándékos jogsértés vagy bűncselekmény esetén, az Alkotmánybíróság döntésével vezethet eltávolításhoz. Ezzel szemben a kormány kizárólag politikai jellegű érvekkel (rendszerváltás, demokratikus felhatalmazás, az elnök „méltatlansága”) indokolja a leváltást, holott ezek nem szerepelnek az Alaptörvényben eltávolítási okként, és az elnök megválasztásának jogszerűségét sem vitatja senki.
A beadvány a Velencei Bizottság gyakorlatára hivatkozva kifejti, hogy az államfő hivatali idejének és eltávolítási szabályainak stabilitása a hatalommegosztás garanciája, az Alkotmánybíróság kizárása a döntésből sérti ezt az elvet, és a miniszterelnök azon kijelentése, hogy az elnök alkotmányos jogköreivel (például: normakontroll kezdeményezésével) „lassíthatja” az uniós forrásokhoz kapcsolódó jogalkotást, arra utal, hogy a valódi cél éppen az elnöki ellensúly felszámolása.
A második, június 23-i beadvány már az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét bírálja, amely zárórendelkezésként kimondaná a hivatalban lévő elnök megbízatásának megszűnését. Az államfő szerint ez személyre szabott jogalkotás, amely megkerüli az alkotmányos felelősségre vonási eljárást és az Alkotmánybíróság hatáskörét, visszamenőleg politikai elszámoltathatóságot vezet be, sérti a jogbiztonságot és a hivatali idő kitöltéséhez fűződő jogos várakozást, valamint aláássa a hatalommegosztást azzal, hogy az elnököt kiszolgáltatja a mindenkori kormánytöbbségnek. A beadvány szerint a miniszterelnöki nyilatkozatok egyértelműen bizonyítják, hogy a módosítás célja konkrétan a hivatalban lévő elnök eltávolítása, ami – mivel az elnök hallgatását bizonyos politikai kérdésekben szintén felrótták neki – a véleménynyilvánítás szabadságát is sérti.
Mindkét beadvány azt kéri a Velencei Bizottságtól, állapítsa meg, hogy egy ilyen, politikai indokokra épülő, személyre szabott alkotmánymódosítás összeegyeztethetetlen a jogállamiság, a hatalommegosztás és az alapvető jogok nemzetközi standardjaival.
A NAIH fogja kötelezni a Sándor-palotát a bizottság válaszának kiadására
A TASZ 2026. június 5-én nyújtott be közérdekű adatigénylést, hogy kikérje a Sándor-palota Velencei Bizottságnak küldött megkeresésének tartalmát. Ezt azonban megtagadták, arra hivatkozva, hogy a kért dokumentumokban szereplő érvek „döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, és a megismerhetővé tételük mind a Velencei Bizottság, mind a köztársasági elnök álláspontjának az eljárás során való szabad kifejtését, illetve a tevékenységük illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.
A Sándor-palota most ugyan közzétette a megkeresését, a választ egyelőre azonban nem. A TASZ az adatigénylés megtagadása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, kezdeményezésükre vizsgálatot indítottak a Sándor-palota ellen.
A hatóság a szervezetnek küldött válaszlevelében szokatlan módon azt is előrevetítette, hogy az eljárás borítékolhatóan azzal az eredménnyel fog zárulni, hogy ki kell adni a köztársasági elnök által a Velencei Bizottságnak küldött megkeresést, valamint a Velencei Bizottság erre adott válaszát.
A NAIH arról tájékoztatta a TASZ-t, hogy az információszabadság védelmében vizsgálatot indít a Sándor-palota által megtagadott adatigénylés ügyében, és a tájékoztató levélben szokatlan módon előzetesen ismertette a kérdésben elfoglalt jogi álláspontját.
Az Alkotmánybíróság sem segít
A köztársasági elnök a Velencei Bizottság után az Alkotmánybíróságtól (AB) kért segítséget. 2026. június 11-én fordult az AB-hez, mivel szerinte a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal is próbálkozhat a jövőben, amelyek „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Az államfő pedig úgy gondolja, tisztázni kell, hogy az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e.
A köztársasági elnök indítványa rekordgyorsasággal került az Alkotmánybíróság elé, végül június 19-én az AB közleményben tudatta, hogy az államfő Alaptörvény-értelmezési indítványának tárgyalását határozatképtelenség miatt levette napirendjéről, mert hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be. A köztársasági elnök még aznap közölte, hogy tudomásul vette az alkotmánybírák döntését.
A Magyar-kormány az Alaptörvény tizenhetedik módosításával rendezné a köztársasági elnök megbízatását: a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana – a cél az államfői intézménybe vetett bizalom és az alkotmányos működés helyreállítása.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
