Iskolai bántalmazás: elkeserítő okok a háttérben.

Ahogy arról már többször beszámoltunk, a Kamaszfesztivált is szervező 8K az Életminőség Fejlesztéséért Alapítvány évek óta küzd az iskolai bullying, vagyis a zaklatások, erőszak és bántalmazás ellen. A legutóbbi kampányuk a „Ne Bántsátok Egymást! – Piros Lapot az Iskolai Bántalmazásnak” címet kapta, és akkora sikerrel zajlott 2024/2025-ben, hogy az alapítvány a folytatás mellett döntött. Ezért a 2025/2026-os tanévre is kiterjesztették a programot és határon innen és túl diákok ezrei vettek részt a kezdeményezésben.

Nagy Anita, a kuratórium elnöke és ügyvezetője elárulta, hogy a legutóbbi kampány szintén hatalmas eredményeket hozott, így már most elindították a 2026/2027-es tanévre szóló jelentkezést, ennek a határideje szeptember 30. lesz, ugyanis a kampány most már a szokásosnak mondható október 2-i napon, vagyis az erőszakmentesség világnapján indul. Ezen a napon lesz a PirosLapNap, amikor az osztályok egyszerre állnak ki az erőszak ellen – viszont itt nem állnak meg, egészen 2027 júniusáig, egy egész tanéven át tartó közösségépítő sorozattal készülnek a jelentkező osztályok számára.

Azonban ne szaladjunk ennyire előre, Nagy Anita ugyanis részletesen elmondta, hogy miként élték meg az osztályok az előző kampányt, és azt is, hogy a fentebb említett számadatok közel sem fedték a valóságot, ugyanis a harmadik év végére egészen hatalmas számokat tud felmutatni a program. Szóval a fenti adatok csak az indulást mutatták, ennél jóval nagyobb népszerűségnek örvend a kezdeményezés.

Három év számokban

Az elmúlt három tanév során a kezdeményezés „az ország egyik legnagyobb, a diákok aktív részvételére épülő közösségfejlesztő programjává vált”. A kampány három évvel ezelőtt abból az egyszerű, de fontos kérdésből indult ki, hogy hogyan lehet az iskolai bántalmazás megelőzésében magukat a diákokat főszereplővé tenni. A program kezdettől fogva arra törekedett, hogy az iskolai közösségek tudatosan alakítsák azokat a működési formákat, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a biztonságosabb, együttműködőbb iskolai légkör kialakulásához.

Az elmúlt 3 tanév során a kampányhoz több mint 200 településről és közel 300 iskolából csatlakoztak osztályközösségek. A program különböző elemeiben összesen több mint 20 000 diák vett részt

– hangsúlyozta Nagy Anita.

Kifejtette, hogy az elmúlt három tanév során:

• több mint 20 ezer diák kapcsolódott be a program különböző elemeibe;
• több mint 9000 diák írta alá a Bántalmazás Elleni Paktumot;
• mintegy 500 online konzultáció segítette a részt vevő osztályok és pedagógusok munkáját;
• közel 800 közösségi kampány és figyelemfelhívó akció valósult meg osztályközösségek részvételével;
• közel 100 kampánynapló és mintegy 300 közösségi projektbeszámoló készült el;
• több ezer diák vett részt a PirosLap kampány közösségi eseményein;
• valamint két Tanévnyitó Kamaszfesztivál, három díjátadó gála, három Kamaszfesztivál, két Kamaszfesztivál Mikulás-parti, egy Kamaszfesztivál Farsang és számos közösségi találkozó kapcsolta össze a részt vevő osztályközösségeket.

Viszont az ügyvezető szerint a kampány egyik legfontosabb eredménye az a több száz közösségi kezdeményezés, amelyeket maguk a diákok terveztek és valósítottak meg. Az elmúlt évek során osztályközösségek szerveztek figyelemfelhívó kampányokat, készítettek videókat, plakátokat, rendezvényeket és közösségi akciókat. Sok esetben ezek a kezdeményezések túlléptek az osztálytermek falain, és más osztályokat, egész iskolákat, szülőket vagy helyi közösségeket is megszólítottak.

„Mert ezt szoktuk meg”

A szervezők mellett a program fejlődésében jelentős szerepet játszottak azok az önkormányzatok is, amelyek partnerként és támogatóként kapcsolódtak a kezdeményezéshez. A három tanév során összesen 31 önkormányzat vett részt a Kamaszbarát Önkormányzat programban. „A kezdeményezéshez csatlakozott Aszód, Bölcske, Budapest III., IV., VI., IX., XIII., XIV., XVII. kerülete, Bükkábrány, Dömsöd, Dunaújváros, Győr, Kalocsa, Karcag, Kisújszállás, Mogyoród, Örkény, Sajókeresztúr, Salgótarján, Szabadbattyán, Szarvas, Szentes, Szentlőrinc, Szikszó, Szekszárd, Székesfehérvár, Szigetszentmiklós, Tapolca, Tiszafüred és Veszprém is” – ismertette Nagy Anita.

Az önkormányzatok támogatása tette lehetővé, hogy a program az iskolák falain túl is megjelenjen a helyi közösségek életében, valamint számos település vállalta át az osztályok részvételének költségeit, támogatta a közösségi programokat, vagy biztosított lehetőséget a helyi kezdeményezések megvalósítására.

Az elmúlt három év egyik fontos tapasztalata, hogy az iskolai bántalmazás megelőzése nem kizárólag az iskolák feladata. A családok, a helyi közösségek, a civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködése jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerekek biztonságosabb közösségekben nőjenek fel

– mondta a kuratórium elnöke.

Kiemelte, hogy a kampány az elmúlt három év tapasztalataira építve a 2026–2027-es tanévben új szakaszba lép. „A program alapgondolata, hogy amit nem tanítottunk meg, azt nem kérhetjük számon. Ha egy gyerek nem tud együttműködni, kompromisszumot kötni, várni a sorára, konfliktust kezelni vagy közösen dönteni, az sok esetben nem rossz szándék, hanem tanulási hiány következménye” – tette hozzá.

Az elmúlt három év egyik legelgondolkodtatóbb tapasztalata egy visszatérő válasz volt, amely számos osztályban és beszélgetésen megjelent. Amikor a diákokat arról kérdezték, miért bántják egymást, sokan egyszerű választ adtak:

Mert ezt szoktuk meg. 

Ez a válasz az egész kampány egyik legfontosabb tanulságává vált. Arra emlékeztette a szervezőket, hogy a bántalmazás sok esetben nem tudatos döntésként jelenik meg a gyerekek életében, hanem olyan viselkedési minták részeként, amelyeket környezetükből, közösségeikből vagy a mindennapi kapcsolataikból sajátítanak el. De ha a bántás tanulható, akkor az együttműködés, az egymásra figyelés, a konfliktusok békés kezelése, rendezése is tanulható.

A PirosLap Program egyik legfontosabb kiindulópontja éppen ezért az, hogy a közösségi együttélés szabályait nem elegendő elvárni a gyerekektől. Ezeket ugyanúgy tanítani, gyakorolni és megtapasztalni kell, mint bármely más készséget, „miközben az együttműködésről gyakran úgy beszélünk, mintha magától értetődő lenne. Mintha minden gyerek tudná, hogyan kell figyelni a másikra, meghallgatni egy eltérő véleményt vagy közösen felelősséget vállalni egy közösség működéséért”. Pedig a szakemberek szerint ezek mind olyan készségek, amelyeket ugyanúgy tanulni kell, mint az olvasást, az írást vagy a számolást.

A közbeszéd jövője az iskolákban kezdődik

Nagy Anita szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az iskolai konfliktusok és bántalmazások nem elszigetelt jelenségek. A gyerekek olyan társadalmi környezetben nőnek fel, ahol a közbeszéd gyakran polarizált, a viták gyorsan személyessé válnak, és a másik fél megszégyenítése, megalázása elfogadott kommunikációs minta lett. A közösségi és online terek összemosódásával a konfliktusok gyorsabban terjednek, láthatóbbá válnak, és sok esetben tartósabb nyomot hagynak a közösségekben.

Az iskola annak a helye, ahol a diákok azt is megtanulják, hogyan lehet együtt dönteni, hogyan lehet vitázni a másik fél megbántása nélkül, hogyan lehet felelősséget vállalni magunkért és egymásért, és hogyan lehet egy közösséget közösen működtetni. A közösségi együttműködés kultúrája tanulható, ezért a program a közösségi készségek tudatos fejlesztésére épít.

A program a következő tanévtől egy új, a 6–18 éves korosztály számára kidolgozott, egy egész tanéven átívelő közösségi tanulási rendszerként folytatódik, amely az osztályközösséget tekinti a közösségi készségfejlesztés elsődleges színterének.

Célja, hogy segítséget nyújtson az osztályközösségeknek az együttműködés, a konfliktuskezelés, a felelősségvállalás és a közösségi részvétel fejlesztésében

– emelte ki a vezető.

A program évfolyamonként kidolgozott módszertani segédanyagokkal, pedagógusokat támogató eszközökkel, országos közösségi akciókkal és az október 2-i PirosLapNap folytatásával várja az osztályközösségek csatlakozását. „Ha szeretnénk, hogy a következő generációk képesek legyenek egymással beszélni, együttműködni és felelősséget vállalni egymásért, akkor ezt az iskolai közösségekben kell elkezdenünk építeni” – zárta gondolatait az alapítvány kuratóriumának elnöke.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Thai Liang Lim / Getty Images Hungary) 

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!